Ha tippelni kellene, milyen zöldségféléből fogyaszt a legtöbbet a hazai fogyasztó, a legtöbben valószínűleg a burgonyára fogadnának – és nyernének is. A táplálkozási ajánlások, illetve a közétkeztetési rendelet éppen ezért a többi zöldség fogyasztását próbálja növelni.
Tekintsük át, milyen előnyökkel jár a rendszeres zöldségfogyasztás egészségünk szempontjából! Kezdjük talán azzal, hogy rendet teszünk a zöldségek és a gyümölcsök fogalma körül táplálkozástani, illetve konyhatechnológiai szempontból! Akik növénytermesztéssel foglalkoznak, bizonyára tudják, hogy a zöldség – mint kategória – több mindent, például rendszertan tekintetében gyümölcsöket is magában foglal (így a paradicsomot, az uborkát vagy éppen a tököt). Konyhatechnológiai és kereskedelmi szempontból viszont zöldségként tartjuk számon a lágyszárú növényeket, tekintet nélkül arra, melyik részüket fogyasztjuk. Persze ez alól is van kivétel, az olajos magvakat és a fűszernövényeket nem soroljuk ide.
A zöldségeknek (és a gyümölcsöknek is) kiemelkedő szerep jut az egészség megőrzésében vagy visszanyerésében. Tudományos bizonyítékok sora áll rendelkezésre arról, hogy a rendszeres, az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű zöldségfogyasztás többféle krónikus betegség – így például az elhízás, a szív- és érrendszeri problémák – és bizonyos daganatos betegségek kockázatát jelentősen mérsékelni tudja. Energiatartalmuk a legtöbb esetben alacsony, zsírt csak elenyésző mennyiségben találunk bennük, víztartalmuk viszont magas. Fogyasztásuk így hozzájárul a kiegyensúlyozott étrendhez, segíti az energiabevitel szinten tartását, rosttartalmuk pedig az emésztőrendszer megfelelő működéséhez járul hozzá.
Általában vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, például C-, B1-, B2-, K-vitaminban, illetve folsavban, valamint káliumban és magnéziumban. Nátriumtartalmuk alacsony, ez különösen fontos abból a szempontból, hogy mi magyarok az ajánlott maximumot messze meghaladó mennyiséget viszünk be ebből az elemből (persze csak akkor maradnak a zöldségek alacsony nátriumtartalmúak, ha nem sózzuk meg alaposan őket). Fontos még megemlíteni antioxidáns vegyületeiket, amelyek egyrészt színanyagok, például karotinoidok és/vagy flavonoidok, vagy vitaminok, mint a C- és az E-vitamin. Az antioxidáns hatású vegyületek képesek semlegesíteni, csökkenteni a szervezetünkben keletkező szabad gyököket, amelyek több okból is – például stressz, környezetszennyezés, egészségtelen életmód – keletkeznek, és kutatások szerint összefüggésbe hozhatók szervezet szövetszintű öregedési folyamatainak felgyorsulásával vagy éppen tumoros megbetegedések kialakulásával.
Jól tudjuk, hogy az egészséges étrend elengedhetetlen részei a zöldségek. A TÉT Platform reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a tudás és a gondolatok szintjén a helyükön kezeljük ezeket az élelmiszereket. A zöldségek 4,5 pontos értéket kaptak azon a skálán, ahol az 5 az egészséges étrendbe leginkább, az 1 pedig a legkevésbé beilleszthető élelmiszert jelentette – ez pontosan megegyezik a gyümölcsök adatával. A megkérdezettek azon része, aki inkább kiegyensúlyozatlannak vélte étrendjét, azt is jól tudja, hogy több zöldségfélét kell fogyasztania a minőségi változás érdekében.
Sőt az adatok alapján ez a mindennapokra is hatást gyakorol. A kutatók ugyanis öt jól körülírható szegmenst azonosítottak a tudásszint és a viselkedés alapján. Ezek szerint a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt a 15-69 éves lakosság 18 százalékát kitevő egészségtudatosok fogyasztják, évi 63 kilogrammot. Őket a jellemzően súlyproblémákkal küzdő próbálkozók (a lakosság 19 százaléka) követik 60 kilogrammal, majd a krónikus betegségekkel küzdő egészségproblémások (15 százalék az arányuk) következnek 50 kilogramm éves fogyasztással, a sort pedig az egészségük iránt kevésbé felelősen viseltető érdektelenek (22 százalék) zárják 46 kilogrammal.
A mindennapok szintjén azonban az érvényes ajánlástól még jelentősen elmaradunk, amely legalább napi 400 gramm zöldség- és gyümölcs fogyasztását javasolja naponta (MDOSZ Okostányér®), amelyből egy adagnak frissnek vagy nyersnek kellene lennie. Ebbe a burgonya fogyasztása nem is számolható bele, abból legfeljebb minden másnap lehet enni. Ha összeadjuk a Központi Statisztikai Hivatal 2016. évi élelmiszermérlegében található adatokat, látjuk, hogy 125,4 kilogramm volt az éves átlagos fogyasztás, amely elmarad az ajánlás alapján várható 146 kilogrammtól, sőt, ha levonjuk belőle a 28,9 kilogrammnyi burgonyafogyasztást, még rosszabb az eredmény, mindössze 96,5 kilogramm a magyar lakosság éves zöldség- és gyümölcsfogyasztása.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a kutatást végző TÉT Platform szakmai vezetője is aggódik a számok miatt.
– Sokkal több zöldséget kellene fogyasztanunk a kiegyensúlyozott étrend megteremtéséhez, és ebben a terület minden szakemberének összefogására van szükség: a gazdálkodóktól a szakmai szervezeteken keresztül az állami intézményekig. Ha sikerülne megközelíteni az ajánlott zöldségfogyasztás alsó határát, a népegészségügyi mutatók javulnának, beleértve a túlsúlyt, az elhízást és a szív- érrendszeri betegségek előfordulását is – mondta.
A szakember szerint a kiváló minőségű magyar zöldségfélék adottak, inkább a fejekben kellene elérni, hogy másként tekintsünk rájuk.
– A magyarokat ki kell billenteni a krumpli-tészta-rizs háromszögből, és megismertetni velük a zöldségfélék ezerszínű világát, az ízek változatosságát. Ehhez például érdemes lenne receptajánlatokat is tartalmazó szórólapokat elhelyezni a zöldséges pult mellé, mert sokszor csak az ötlet hiányzik – javasolja a dietetikus.
(Forrás: Tét Platform)
A feldolgozott zöldségtermékekről további információt a NAK Élelmiszeripari hírlevelének augusztusi számában olvashat.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön