Az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készített a magyar sütőipar helyzetéről. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy országos átlagban a pékek veszteséggel adják tovább a három legnagyobb mennyiségben forgalmazott terméket: a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét.
Megvizsgálta a sütőipar legfontosabb pékáruinak önköltségét és jövedelmezőségét az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A hazai sütőipari vállalkozásokra kiterjedő reprezentatív vizsgálatban a vizes zsemléről, a félbarna és fehér kenyérről bizonyosodott be, hogy átvételi áruk – tehát az ár, amennyiért a kereskedő átveszi a péktől – alacsonyabb, mint amennyibe az előállításuk kerül, míg a tanulmányban szintén szereplő tejes kiflin minimális haszon mutatkozik.
A 2017-es adatok alapján végzett kutatás kimutatta: a fehér kenyér kilóján 6,04 Ft, a félbarna kenyér kilóján 23,58 Ft, a vizes zsemle kilóján 0,64 Ft vesztesége keletkezik a sütőipari vállalkozásoknak országos átlagban. Fontos, hogy ezek a termékek adják az összes kenyér- és pékáru értékesítésének mintegy 60-65 százalékát.
– A fehér kenyér és a félbarna kenyér esetében a veszteség nehezen kompenzálható, míg a vizes zsemlét nevezhetjük országos átlagban nullszaldósnak. Mindez hangsúlyosan a nettó átadási árakra vonatkozik, tehát arra, amennyit a (többnyire) élelmiszerkereskedelmi-láncok a pékeknek, kenyérgyáraknak adnak a termékekért. A fogyasztói ár egy másik kérdés, azt a kutatás nem vizsgálta, most kifejezetten a sütőipar eredményessége volt fókuszban. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a felmérés a tavalyi gazdasági környezettel számol, és azóta nőttek a bérek, a liszt ára, az energia, és minden egyéb, a helyzet csak romlott – tette hozzá Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke.
A szövetségi vezető szerint a sütőipari vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék megnövekedett költségeiket, mivel azt a multinacionális láncok nem fogadják el. Emiatt a pékek más termékeken próbálnak némi hasznot realizálni, ki több, ki kevesebb sikerrel.
– Ez a jelenség annyira leszorítja a szakágazat jövedelmezőségét, hogy nemcsak a versenyképesség alakulásáról, de a túlélésről sem mondhatunk biztosat. A pékek már nem tudják finanszírozni a veszteséget, ami azt eredményezheti, hogy az országban helyenként akár ellátási gondok is keletkezhetnek – jegyezte meg. – A helyzet régóta ilyen, évente rengeteg pékség húzza le a rolót, de most először tudjuk független és számokkal is alátámasztott kutatással bizonyítani, milyen súlyos a helyzet.
A teljes élelmiszerellátási láncot lefedő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt hangsúlyt fektet a tagjai számára fontos témák képviseletére, így a láncban előforduló, bárminemű tisztességtelen gyakorlat visszaszorítására.
– A sütőipar közel 20 ezer főt foglalkoztató, alapvető élelmiszereket termelő szakágazat, amelynek fennmaradása nemzetbiztonsági kérdés is, hiszen egy esetleges ágazati krízis esetén az alapvető élelmiszerek belföldi forrású biztosítása kerülhet veszélybe – fűzte hozzá a vizsgálathoz Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
A köztestület vezetője aláhúzta: a fennálló helyzet kivizsgálását és az elítélendő piaci magatartás megváltoztatását a kamara is kiemelt fontosságúnak tartja, így az ágazati szereplők pozíciójának javítása érdekében támogatta a Pékszövetség kezdeményezését és átvállalta az Agrárgazdasági Kutató Intézet által végzett felmérés költségének felét.
– A szakágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a sütőipari vállalkozások az átadási árakban érvényesíteni tudják a reális költségeiket, így a kamara a Pékszövetséggel együttműködve a jövőben is támogatja és képviselni fogja a sütőipar helyzetének helyreállítását célzó törekvéseket – tette hozzá Győrffy Balázs.
(forrás: Pékszövetség)