Az Agóra konferenciát második alkalommal rendezték meg idén a Magyar Termék Nonprofit Kft. szervezésében. A „Keresd a vevőt és a dolgozót!” című programon olyan témákról hallhattak előadásokat és beszélgetéseket a résztvevő élelmiszeripari cégek, melyek egytől egyig fejlődésük kulcsterületei.
Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár nyitóbeszédében hangsúlyozta: 2017-ben az élelmiszeripar eredményes évet zárt. A nemzetgazdaságban a kibocsátás fele a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, melyen belül az élelmiszeripar a maga 3232 milliárdos kibocsátásával egymaga a második legnagyobb értéket, 13 százalékot biztosított a 12 feldolgozóipari ágazat között. Hozzátette, 2014 óta összesen közel 230 milliárd forint támogatás áramlott az élelmiszeripari szektorba hazai és EU-s forrásból, mely ösztönzőleg hatott a beruházásokra is – ugyanakkor ez beruházási összeg az AKI Élelmiszeripari Információs Rendszere összegzése szerint 90 milliárd forint volt 2014 és 2017 között.
Az államtitkár ismertette: a hazai vállalkozások fejlesztéseinek és a kormány következetes stratégiájának köszönhetően a magyar élelmiszeriparban évről-évre növekszik a feldolgozottság mértéke is. Termelési értékben hazánk az EU 28-on belül a 16. és V4 tekintetében a 3. helyet foglalja el, valamint elmondható, hogy a 2015-ös évhez képest a termelési értékünk 3 százalékos növekedést ért el. Az agrártárca államtitkára felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány számos intézkedésével támogatja a hazai élelmiszerek piacra jutását. Az élelmiszerek minőségének emelése, a vásárlói tudatosság fejlesztése, valamint a hatósági tevékenység hatékonyságának növelése érdekében tavaly júliusban „20 pontos akciótervet” fogadtak el. A Magyar Élelmiszerkönyv minőségi előírásainak szigorítása mellett a terv legfontosabb célkitűzése, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá, és ezek minél nagyobb részét a magyar élelmiszeripar állítsa elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból.
Az államtitkár szólt arról is, hogy egyes termékcsoportok esetében kialakul, másokéban tovább bővül a helyi termékek kiskereskedelmi értékesítése. Ezt ma már nemcsak a kormány vidékpolitikája ösztönzi, de a fenntarthatóság, a rövidebb ellátási lánc ökológiai szempontjai, valamint a fogyasztók növekvő tudatossága, magasabb igényei is sürgetik.
– A kutatások azt mutatják, hogy a hazai fogyasztók egyre inkább keresik a megbízható és magyar eredetű élelmiszereket – mondta az Agóra konferenciát szervező, a Magyar Termék-védjegyet működtető nonprofit kft. ügyvezetője. Benedek Eszter kitért arra is, hogy a Magyar Termék-védjegyek ma már mintegy 170 cég csaknem 4000 árucikkén segítik a fogyasztókat abban, hogy biztosan hazai terméket választhassanak.
Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója elmondta, hogy Magyarországon ma 3 millióan vásároltak már online, és közülük egymillióan vettek élelmiszert is az interneten keresztül házhozszállítással. Az online élelmiszerkereskedelem a magyar kereskedelem legdinamikusabb területe: 2017-ben 22,5 százalékkal növekedett, és hasonló bővülés várható az elkövetkező időkben is. Egy átlagos online élelmiszervásárlás értéke duplája a bolti vásárlásénak.
A kereskedelmi láncok képviselői arról számoltak be, hogy az online élelmiszervásárlók döntően kisgyerekesek, de sok a nyugdíjas is. Úgy vélték, a növekedés gátja az erőforráshiány, problémát jelent a kiszállítással foglalkozók megtalálása és megtartása, holott ők kulcsszerepet töltenek be a vásárlók bizalmának tartós elnyerésében. A szakemberek szerint a következő évek egyik fő kérdése az, hogy földrajzilag mennyire tud bővülni az élelmiszerkiszállítás, elér-e a kisebb településekig. Az igény megvan rá, hiszen az internetes vásárlásoknak csak 27 százaléka kötődik a fővároshoz, ám a kiszállítás még megoldatlan, és valószínűleg speciális módszereket kell keresnie erre az online élelmiszerkereskedőknek.
(AM Sajtóiroda/nak.hu)