Gabona- és édességipar

Közel kétszáz résztvevő érdeklődése mellett zajlott január 23-án a Piaci Árinformációs Rendszer húszéves fennállása alkalmából rendezett tanácskozás. A PÁIR két évtized alatti fejlődése látványos. Jó esély van arra, hogy hosszú távon egyszerűbbé válik az adatszolgáltatás.


Kezdetben volt a telefon, a toll meg a papír, ma meg már webes alapon, több csatornán keresztül történik az mezőgazdasági termelőktől és az élelmiszeripari szereplőktől az adatgyűjtés. Kezdetben csak a zöldségekre és gyümölcsökre, a gabonákra, a szarvasmarhákra és a sertésekre vonatkozó információkra voltak kíváncsiak, ma már a baromfi és tojás, a bor, a dohány, a gabona, a hús, az olajnövény és a cukor, a tej, a zöldség és a gyümölcs teljes termékpályájára vonatkozó adatokra is. Ha röviden össze kellene foglalni az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által működtetett Piaci Árinformációs Rendszer 1998 és 2018 közötti húszéves időszakát, akkor ez a két mondat bőven elég lenne.

De a történeti áttekintésen túl a PÁIR jelentőségéről, értékéről és a hasonló nemzetközi rendszerek szerepéről is szó esett az AKI, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös, a húszéves évforduló alkalmából a 2019-es AGROmashEXPO keretében megrendezett konferenciáján.

Köszöntőjében dr. Juhász Anikó, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a minisztérium számára a 2019-es év az építkezés éve, ami egyfelől jelenti a jól működő rendszerek – mint a PÁIR – további üzemeltetését, másfelől az eddig elhanyagolt, de várt programok – mint az öntözésfejlesztés és a Digitális Agrár Stratégia (DAS) – elindítását. Kiemelte, építkezni nem lehet tervezés nélkül, ahhoz pedig a tárcának és persze a vállalkozásoknak is megfelelő piaci információ és adat kell.

Mint mondta, az adatgyűjtésben és -szolgáltatásban mindenkinek felelősséggel kell eljárnia. Így a jogalkotónak azzal, hogy önmérsékletet tanúsít, és csak a szükséges mennyiségű és mélységű adatokat kér. De egyúttal feladata is, hogy az adatgyűjtési rendszerek hasznosságát időnként felülvizsgálja. Az adatgyűjtőknek az a felelőssége, hogy minél jobb információkkal és elemzésekkel lássák el a jogalkotót és a piacot. Az adatszolgáltatók felelőssége pedig abban van, hogy releváns információkat adjanak. (Azt pedig Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese jegyezte meg, hogy a kamara szerepe abban rejlik, hogy a feldolgozott adatokat minél „emészthetőbb” formában juttassa el/vissza a termelőkhöz; hetente hírlevélben kapják az aktuális PÁIR-információkat a tagok.)

A húsz év alatt mindhárom területen tevékenykedők hozzájárultak a PÁIR hatékony működéséhez. Dr. Kemény Gábor, az AKI megbízott főigazgatója köszönetet is mondott az összes közreműködőnek a befektetett rengeteg munkáért, amelynek eredményeként megvalósult a termékpályánkénti több mint ezer adat körültekintő gondozása és a piaci információk zökkenőmentes közzététele. De hogy ez egész konkrétan mit is jelent? Mint azt a PÁIR „mentora”, Dr. Stummer Ildikó, az AKI osztályvezetője elárulta, 2018-ban például 110 agrárpiaci jelentést és információt publikáltak az AKI weboldalán, további 130 szakmai cikket jelentettek meg az intézet szakemberei, az Európai Bizottság felé 812 esetben szolgáltattak adatokat. A PÁIR-ból tavaly 7 ezer letöltés volt, ebből a legtöbben a gabonapiaci adatok iránt érdeklődtek. Mindez ahhoz képest nagy fejlődés, hogy az 1998-as induláskor még csak néhány oldalas papíralapú füzetben szerepeltek az akkori adatok, elemzések…

Az osztályvezető azt is megemlítette, hogy a piac átláthatóságának fokozását, a termelők és kkv-k alkupozíciójának növelését és nem utolsó sorban az adatszolgáltatói terhek csökkentését tenné lehetővé az állami adminisztratív adatbázisok integrációja és árinformációs célokra való felhasználása, amely által elérhetővé válna a valós idejű adatközlés és a közel valós idejű adatpublikáció. E célok megvalósítása érdekében már elkezdődtek a tárgyalások az AKI és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között.
Az első panelbeszélgetésben részt vevő agrárcégek képviselői is egyetértettek abban, hogy az AKI és a többi állami szervezet felé nyújtandó kötelező adatszolgáltatás túl nagy teher számukra, gyakorta fordul elő, hogy ugyanazt az adatot több szervezetnek is meg kell adni. Azonban – mint az osztályvezető és Nagy István miniszter AGROmashEXPO-megnyitón elhangzott gondolatai is alátámasztották – jó esély van az egyszerűsítésre.

Persze nem csak itthon gyűjtik ezeket a termelési adatokat, hanem az EU többi tagállamában is, lévén uniós jogszabály írja elő. Ahogy Bruno Buffaria, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának részlegvezetője elmondta, az EB célja mindezzel az, hogy a mezőgazdasági termelők és élelmiszer-előállítók gazdasági hatékonyságát növelje, javítsa a szektor iránti általános bizalmat, a tagállami hatóságokat pedig ösztönözze a piaci folyamatok monitorozására és a helyi szabályozások rugalmas alakítására.

Aztán több nemzetközi szakmai szervezet is kér információt saját tagjaitól. Például a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) 56 országból származó adatokat dolgoz fel és tesz közzé 321-féle osztályozási szempont szerint. Mint Arnaud Petit, az IGC ügyvezető igazgatója elmondta, az egyik legjelentősebb adatsor a kereskedelmi útvonalak szállítási árait mutatja. Ezek közül is kiemelkednek a tengeri/óceáni szállítási árak. Az IGC adatbázisának fontos szegmense a kukorica, mivel Kínában a keményítőipar, az Egyesült Államokban és Brazíliában a bioüzemanyag-gyártás nagy léptékben fejlődik. A jövővel kapcsolatban Arnaud Petit elmondta, hogy a megfigyelést és az adatgyűjtést ki szeretnék terjeszteni a hüvelyesekre, illetve újabb országokra is.

Hasonló globális adatgyűjtésből származó elemzéseket közöl az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is a GIEWS-en (Globális információs és korai figyelmeztető rendszer), az FPMA-n (Élelmiszerár-figyelő és -elemző rendszer) és az AMIS-on (Mezőgazdasági piaci információs rendszer) keresztül. Mint Chang Fang, a FAO európai és közép-ázsiai regionális hivatalának közgazdásza elárulta, a jövőbeli terv az, hogy ezeket a rendszereket különböző appokkal, alkalmazásokkal sokkal szélesebb kör számára is elérhetővé tegyék.

A konferencia második felében Kanadából, a világ vezető prémiumbúza-exportőr országából érkezett gyakorlati szakemberek mutatták be az értékláncok rendszerszerű működését, számoltak be a piacszervezés és piacfejlesztés terén gyűjtött tapasztalataikról, valamint osztották meg gondolataikat arról, hogy egy jól szervezett értéklánc miként képes magasabb jövedelmezőséget elérni úgy, hogy abból a szántóföldi növénytermesztők is profitálhatnak. A délutáni előadások lezárásaként ismert és meghatározó hazai piaci szereplők értékelték az előadásokon elhangzottakat, és vitatták meg a magyarországi esélyeket, a lehetséges fejlődési és fejlesztési irányokat a termelés, feldolgozás, piacszervezés és logisztika aspektusából, kiemelt hangsúlyt helyezve a minőség és a nyomonkövethetőség problémakörére.


(nak.hu/RF)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei