Gabona- és édességipar

Az élelmiszeriparnak megítélt támogatások összege már tavaly év végére átlépte a 300 milliárd forintos határt. A következő EU-s pénzügyi időszakban új fejlesztési irányok lesznek. Itthon pedig az ernyővédjegy lesz hangsúlyos.


Az élelmiszeripar 2015 óta stratégiai ágazat, ennek megfelelően az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 2020-ig 300 milliárd forintot biztosítanak – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Miskolcon, az FMCG TOP 2019 konferencián. Hozzátette, az eddig megítélt támogatások összege már tavaly év végére átlépte a 300 milliárd forintos határt, ám még mindig vannak nyitott lehetőségek az ágazat számára dedikált és közvetett formában, hazai és uniós forrásból egyaránt.

A 2021-2027-es időszak tervezett szektorális fejlesztéseiről kifejtette: ezek magukban foglalják az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatását, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával, a fogyasztói tudatosság fokozását, szemléletformálást, az erőforrás-hatékonyság növelését, a környezetterhelés mérséklését, a munkaerő, a szakképzés rugalmas alkalmazkodását a változó igényekhez. Kitért arra, hogy az élelmiszeripar fejlesztése forráselosztás és szabályozás tekintetében hatékony együttműködést kíván más tárcákkal is, az együttműködés nemcsak Magyarországon belül, hanem határainkon túlra is átnyúlhat.

Mint mondta, az Agrárminisztérium legfőbb célja, hogy biztosítsa az élelmiszerek kiváló minőségét, ugyanakkor visszaszorítsa a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek piacát. Hangsúlyozta: fontos, hogy az élelmiszerek legyenek biztonságosak, egészségesek, kiváló minőségűek, lehetőleg hazaiak, ezért készült el 2015-ben az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia, amely a teljes ágazatot lefedő helyzetelemzés eredménye.
– A fejlesztési terv egyik meghatározó eleme a sokat emlegetett ernyővédjegy létrehozása – mondta. – A védjegy befolyásolja a piaci helyzetet. Napjainkban 11 ezer, élelmiszereken megtalálható védjegy létezik, ezek jelentős része már fel sem tűnik a célközönségnek, nemhogy a kívánt hatást elérné. Ezért olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, amely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, és amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak. A mostani tervek szerint az új védjegyrendszer kétlépcsős lenne. Mindemellett az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a lakossági szemléletformálást, hogy minden termékkör esetében a minőségi, hazai termékeket válasszák.

 


35 milliárd forint ítéltek oda borászati beruházásokra

A 10. VinCE Budapest Wine Show lehetőséget teremt a magyar borpiac, a bortermelés és a borágazati szereplők megismerésére – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, a rendezvény megnyitóján, a budapesti Várkert Bazárban. Az államtitkár szerint a rendezvény megjeleníti mindazt, ami szerethető a magyar borban és megmutatja, hogy hova jutott az elmúlt évtizedekben. Hozzátette, hogy a jövőben is dinamikus fejlődést mutat a magyar borágazat, amihez a támogatások is hozzájárulnak. A 2014-2020 közötti időszakban több mint 35 milliárd forintot tettek ki a már megítélt borászati beruházást és fejlesztést segítő támogatások.

Vancsik Ivett, a VinCE szakmai koordinátora elmondta, hogy a csütörtöktől szombatig tartó rendezvény sétálókóstoló és szakmai fórum is egyben. A VinCE Budapest Wine Show-nak 2010-es indulása óta mintegy 43 ezer látogatója volt, az idén 5-6 ezer érdeklődőt várnak. A kiállításon az elmúlt 9 évben több mint 250 ezer palack bort és párlatot mutatott be közel 1500 kiállító, a rendezvénynek idén 160 kiállítója van.



(MTI)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei