Az idei hajdúböszörményi Hajdúsági Expo keretében megrendezett Kelet-magyarországi Agrárfórumon a tej- és a húsipar képviselői, illetve ismerői beszélgettek egymással. Szóba kerültek az árak, a költségek, a munkaerőgondok és a piaci alkalmazkodás lehetőségei.
A pódiumbeszélgetés felvezetőjében Kovács Nikoletta a Caravanes Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy könnyen adódnak olyan piaci helyzetek, amikor az adott termék nehezen talál gazdára. Ilyenkor két lehetősége van a cégnek az alkalmazkodásra: tömegtermék helyett egyedit gyárt, illetve a hazai mellett unión kívüli országokban is megkeresi a célpiacát. (A cég arab országokbeli terjeszkedéséről majd külön számolunk be itt a nak.hu-n.)
A tejárak 2016-ban jártak a mélyponton, most kevéssel 100 forint alatt vannak kilogrammonként. A Tej Terméktanács prognózisa alapján 2020-ben is a mostani 98 forint körüli árak várhatóak. Fórián Zoltán, az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezető szakértője szerint az ár mintegy 3 évig stabilan így is maradhat. Ezt azzal indokolta, hogy Kína állati fehérje iránti igénye növekszik, ezért hónapról hónapra több tejet is vásárol.
Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője arra panaszkodott, hogy eközben a termelés költségei is megugrottak. Mint mondta, az elmúlt 3 évben a villamos-energia ára 65, a földgáz ára 35 százalékkal emelkedett a tőzsdén. A munkabérek ez idő alatt 40-50 százalékkal nőttek, és a takarmánykomponensek, illetve a szalma beszerzése is több anyagi áldozatot követel a termelőtől. Fórián hozzátette, a tej árában ezek a költségnövekedések nem tükröződnek vissza, kizárólag a világpiaci kereslet hat rá.
Dúl Udó Endre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sertéságazati szakértője itt felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai vásárlások a sertés árát is eldöntik a világban. Az afrikai sertéspestis már a távol-keleti ország minden tartományában és a szomszédos államokban is jelen van.
– A Rabobank szerint a kínai sertésállomány fele a vírus áldozatául fog esni. Ez azt jelenti, hogy a világ elveszíti teljes sertésállományának a negyedét. Ennek évekre szóló hatása lesz az árak alakulására – emelte ki a szakember. – A kínai import késő tavasszal ugrott meg Európából, ennek hatására az árak 3-4 hét alatt 30 százalékot emelkedtek. Az európai sertés ugyan mindig drágább, mint a brazil, a kanadai vagy az amerikai, de az itteni minőség megbízhatóbb, ezért Kína szívesen vásárol Európából, igaz leginkább a sertés „olcsó" részeit. Ezért az export „melléktermékeként" megjelent az európai belpiacon az olcsó spanyol, szeletelt karaj, amit a magyar fogyasztók akár 1100 forintos áron is megkaphattak.
Dúl Udó Endre hozzátette: a hasított sertésár az Európai Bizottság szerint a harmadik negyedévben átlépi a 2 eurót kilónként. Hozzátette, a 35 százalékos sertésár-emelkedés a húsokban már csak 15 százalékos drágulást okoz, a húskészítményekben pedig 5 százalék alatti – érzékelhetetlen – az árnövekedés.
Fórián Zoltán megerősítette: az alapanyag áremelkedése jellemzően csak fele részben jelenik meg a fogyasztóknál, hiszen a kereskedelem ezt nem akarja ráterhelni a vásárlókra. Erre hivatkozva a húsipar követeléseit is leszorítja - utóbbi ezért időközben nehéz helyzetbe került.
– A kereskedelemnek sem érdeke, hogy ebbe beleroppanjon a húsipar. Ki fog alakulni egy teherviselési kompromisszum, amiben a fogyasztóknak is részt kell vállalniuk – bizakodott.
A szakértő emlékeztetett rá, hogy a sertés áremelkedése nem tart örökké. Néhány héttel ezelőtt egyszer már megtorpant, mivel túlszaladt a hízóalapanyag ára, és így már kevésbé érte meg malacot vásárolni. Tehát a költségoldal változása is fékezheti a termelést. Ennek egyik eleme a munkabér.
Kovács Herman, NAGISZ Zrt. vezérigazgatója szerint a bérnövekedés üteme veszélyezteti leginkább a termelés jövedelmezőségét. Ilyenkor a gazdaság csak egy dolgot tehet: javítja a hatékonyságot. Ami pedig a munkaerőt illeti, azt ma egészen másképp kell verbuválni és megtartani, mint korábban. A munkaerőpiacon is el kell adnia magát a cégnek, és tudomásul kell venni, hogy más iparágakkal is versenyzünk a dolgozókért.
– Nem állattenyésztőt, hanem dolgozni és tanulni akaró embert keresünk. Én nádudvariként a BMW-vel kell hogy ezért megküzdjek – mondta. – Most a munkaerő megtartása is nehezebb. Ehhez az is szükséges, hogy elsimítsuk a feszültséget az öregebbek és az újoncok között. A régieknek is meg kell érteniük, hogy ma nem a trágyalapátolás, hanem a szellőztetés automatikájának megértése az igazán fontos.
Sántha Imre, Formula-GP Kft. oldaláról hozzátette: nehezíti a toborzást, hogy a mezőgazdaságnak negatív a társadalmi megítélése, leginkább a termelők irányában, amin változtatni kell. A fiatalok a magasabb presztízsű szakmákat választják. Csak akkor jönnek a mezőgazdaságba, ha már a tanulóéveikben sikerül ösztöndíjprogramokkal behálózni őket, és gyakorlati lehetőséget adni nekik. Fórián Zoltán úgy vélte, a mezőgazdaságról alkotott képen javíthatunk, ha azt kommunikáljuk, hogy ez már nem egy nehéz fizikai munka, hanem az, amit a fiatalok szeretnek: ülni és pötyögni a monitor előtt.
(forrás: agrarszektor.hu/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön