Szesz-, bor-, söripar

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága 2017. szeptember 5-én tartotta Élelmiszeripari Körkép elnevezésű őszi konferenciasorozatának nyitórendezvényét. A téma az alkoholosital-gyártás volt. 


A résztvevőket Éder Tamás, a kamara élelmiszeriparért felelős alelnök köszöntötte. Majd dr. Sidlovits Diána, a NAK szakértője a beszélt arról, hogy az idei termés nagyjából megfelel az elmúlt öt éves átlagnak, azaz 2017-ben 2,8-2,9 millió hektoliter seprős újbor várható. Mint mondta, az ültetvényeken jó minőségű alapanyag termett, a tőkék általában véve jó növényegészségügyi állapotban vannak.
– Sajnálatos tény azonban, hogy 2004 óta a hazai termőterület nagyjából 33 százalékkal csökkent, többek között a kivágási támogatások, az alacsony jövedelmezőség és a jelentős jövedelemingadozásnak köszönhetően, azonban a számok lassuló tendenciát mutatnak. A magyar termőterület 64 ezer hektáron, a szőlőtermelés 488 ezer tonna körül látszik stabilizálódni, míg a bortermelés a 2,5 millió hektoliteres szinten állandósulhat az elmúlt öt év átlagát tekintve –  mondta.

A csökkenő trend általában jellemzi az európai országokat, és Törökországot. Szignifikáns termőterület-növekedés Kínában, Indiában, Chilében és Új-Zélandon következett be az elmúlt 16 évben. A legnagyobb exportőrök mennyiség tekintetében Spanyolország, Olaszország és Franciaország, borimport tekintetében az Egyesült Államok és Ázsia mutatja a legdinamikusabb bővülést. A külpiaci adatokból azt is megtudhatták a hallgatók, hogy az élénkülő nemzetközi piacon a palackos borok iránti kereslet stabilizálódni látszik, míg a rozé, a pezsgők és prémium borok iránti kereslet növekedést mutat.

Az új piaci igények az itthoni termelési szerkezetre is hatással vannak, a fiatal fogyasztói rétegnek is köszönhetően egyre inkább előtérbe kerülnek a kisüzemi előállítók termékei is. Az ő helyzetükről szólt az a kerekasztal-beszélgetés, melyen Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár, Rizmajer József, a Rizmajer sörfőzde tulajdonosa és Dúl Udó Endre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője osztotta meg gondolatait a közönséggel. A résztvevők méltatták az élelmiszeripari termékek körében eddig történt kormányzati intézkedéseket a piac tisztulásának érdekében, és hasznosnak találnák az áfacsökkentés kiterjesztését további termékekre is, hiszen a legális kisüzemi szereplők működését is érzékelhetően negatívan befolyásolják azok a gazdálkodók, akik a nagyobb haszon elérésének érdekében a fekete- illetve a szürkezónában tevékenykednek. Az igen jelentős mértékű áfa csökkentésének köszönhetően ezeknek a feldolgozóknak egy része az eddigi érintett termékpályák esetében tapasztaltak alapján lemorzsolódhat, hiszen az intézkedést követően már kevésbé éri meg kockáztatnia. A beszélgetés résztvevői egyhangúan szorgalmazzák az ágazati összefogást mind a bor-, a sör- és a pálinka-termékpályákon, a kamara szerepét pedig abban látják, hogy teret biztosítson a munkának, ösztönözze a feldolgozók közös álláspontjának kialakítását, és képviselje azt a tagság érdekeinek megfelelően.

Az italgyártási ágazatot érintő szabályozásokról is szó esett, Brazsil Dávid a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára elmondta, hogy alkoholos italok esetén a termelő, ipari és kereskedelmi szövetségek a kötelező címkézés ellen voltak, ám 2014 decemberében a Brewers of Europe (Európai Sörszövetség) tagjai számára bevezette az önkéntes energiatartalom feltüntetését, mely intézkedéssel tulajdonképpen megbomlott a kérdésben az egységes szemlélet. 2017 márciusában jelent meg a bizottsági jelentés arról, hogy az alkoholtartalmú italokra a jövőben ki kell-e terjeszteni az energiatartalomra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget. A riportból kitűnik, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint az alkoholos italoknak nem kellene kivételt képeznie az összetevők és a tápérték-jelölési kötelezettség alól, de egyelőre teret kíván hagyni az iparnak a kérdésben, és a következő egy évben várja a szereplők önszabályozására vonatkozó javaslatát, amelyet a teljes szektorra alkalmazni lehet. A bizottság ezt majd értékeli, és dönt a további lépésekről.

Végül Bogdány Viktor közigazgatási tanácsadó beszélt a jövedéki szabályozás hatályos elemeiről. Megjegyezte, hogy az egyszerűsített adóraktári engedélyesek 80-90 százaléka tudott volna megfelelni a kisüzemi bortermelőkkel szemben támasztott kritériumoknak, ám ezen gazdálkodók nagyjából 50-60 százaléka választotta az új működési lehetőséget. Tájékoztatta továbbá a jelenlévőket, hogy egyeztetések folynak a kötelező tárolókapacitás fenntartásával kapcsolatban, illetve, hogy az ősz folyamán a vonatkozó szabályozókban korrekciók fognak történni, de jelentős változás nem várható.

 

A legfontosabb előadások vázlatai alább tekinthetőek meg.

pdf Borpiaci aktualitások és kilátások (3.05 MB)

pdf Alkoholtartalmú italok jövőbeli közösségi jelölési szabályainak változása: „borászati lobbista szemével” (750 KB)

pdf Jövedéki aktualitások (564 KB)

 

(nak.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Telekommunikáció

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok