Az országban több helyen már augusztus végén, a nagy meleg miatt a szokásosnál korábban megkezdődött szüreti időszak. Az előzetes várakozás szerint a tavalyihoz képest kevesebb szőlő lesz, azonban kiváló minőségben bíznak a meghatározó borvidékeken.
Az egyik korai szüret éppen Baranya megyében volt, ahol a két borvidék Villány és Pécs környékén található. Ott mintegy 3 ezer hektár termőterületen gazdálkodnak a termelők, ami a Magyarországon található 60 ezer hektárnyi szőlőterületnek mintegy 5 százaléka. A viszonylag kis területe ellenére a Villányi borvidék vezető szerepet tölt be a hazai borágazatban. Összességében elmondható, hogy jelenleg a terméskilátások biztatóak, mennyiségileg – fajtától függően – közepes vagy kifejezetten magas, minőségi szempontból pedig kiemelkedő évjárat várható.
– A mennyiség ugyan elmarad a tavalyitól, a minőség azonban a sok napsütésnek köszönhetően messze felülmúlja 2016-ot – mondta el Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei elnöke.
A szőlő megtermelése és szüretelése után a gazdák az értékesítés nehézségeivel nézhetnek szembe. Rittlinger József szerint a nagyobb borászatokhoz kötődnek kisebb szőlőtermelők, akiktől évről évre megvásárolják a termésüket. Ezek a kapcsolatok a bizalmon alapulnak, a felvásárlási árat több szempont határozza meg. Elsősorban a felvásárló határozza meg a minőségi elvárásait, ezért akár hajlandó magasabb árat is fizetni, a Villányi borvidéken kilogrammonként 150–200 forint körül mozognak az árak. A Pécsi borvidéken inkább a mennyiségi szemlélet az uralkodó, sokszor megjelennek más borvidékek felvásárlói, a fehér fajták esetében a 120 forint körüli ár a meghatározó.
– Nagy elmozdulás nincs az árakban, a termelők általában értékesíteni tudják a megtermelt szőlőt – tette hozzá.
Kiváló mennyiség várható a Borsodban
A fürtszámot és bogyótömeget tekintve a termésbecslésben a várható betakarítható mennyiséget kiválónak értékelte Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke. A minőséget egész évben a kártevők és a kórokozók elleni védekezés alapozta meg, de a szüret még messze van és további erőfeszítések szükségesek a jó minőségű boralapanyag megtermelésére. Szokatlannak nem minősíthető, de akik nem dolgozzák fel a saját szőlőjüket, azok számára az értékesítés akár nehézséget is okozhat, de a 64–164 forint közötti sáv kellő teret ad arra, hogy a minőséget megfelelően jutalmazza az árakkal a felvásárló.
Taskó József elmondta: a szőlő telepítését a szőlész hosszú évekre tervezi, így ha a borfogyasztási szokások megváltoznak, a termelő lassú folyamat árán tud alkalmazkodni annak érdekében, hogy rentábilis piacon maradhasson. A borok érlelésével, a szőlő feldolgozási technológiájával, a megfelelően kialakított reklámtevékenységgel, illetve marketinggel kellően befolyásolható a mindenkori piac igénye.
Nagy segítség lenne egy borfeldolgozó
Somogy megyében a művelt borvidéki szőlőterület nagysága megközelíti a 3,5 ezer hektárt. Idén az időjárás minden arcát megmutatta: a fagyok, a meleg tavasz, a nyári viharok, a sok napsütés és a mindig idejében érkező csapadék kedvező évjáratot teremtett.
– Somogy megyében az ültetvénytulajdonosok átlagos vagy az átlagot enyhén meghaladó termésmennyiségre és kiváló minőségre számítanak – osztotta meg várakozásait Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke.
A megye szőlőtermelőinek nagy segítséget, gyakorlatilag az egyetlen megoldást az jelentené, ha egy nagy borfeldolgozó épülne a borvidéken, ami képes lenne a Balatoni Borrégió szőlőtermését helyben feldolgozni, ezáltal zárt borvidékké válhatna, ahonnan a megtermelt bor legnagyobb része palackozott formában hagyná el a borvidéket. Ennek megvalósulása megduplázhatná a borvidék árbevételét, 1000–1200 fővel növelhetné a térségi foglalkoztatást és a szőlő mint tájképelem jelentősen turisztikai vonzerő is lenne.
(NAKlap 2017. szeptemberi szám)