A hazai borvidékek ingatlanpiacára is ráirányítja a figyelmet a szüreti időszak. Számos az eladó hobbitelek és pince, és van vidék, ahol duplájára emelkedtek az árak az elmúlt években.
Jelentős eltérések vannak az egyes hazai borvidékek ingatlanpiacán: van, ahol az ingatlanár robbanás már javában tart, van, ahol még nem látható komolyabb mozgás. A helyi OTP Ingatlanpont irodák vezetőinek egybehangzó véleménye szerint elsősorban pihenési, kikapcsolódási céllal vásárolnak az érdeklődők kisebb szőlőst, gyümölcsöst. Bortermelésre kevesen adják a fejüket. A telekárakat természetesen számos tényező befolyásolja a közművesítéstől a panorámáig. A magánszemélyek általában a beépíthető telkeket keresik. Tavaly kismértékben lazult a vonatkozó országos szabályozás, azonban a borvidékeken továbbra is igen szigorúak a helyi építési szabályzatok.
Az OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérképének adatai szerint például Veszprém megyében egy hektár szőlőföldért közel 4,3 millió forintot, Győr-Moson Sopron megyében egy hektár kert-gyümölcsösért 3,8 millió forintot kell fizetni. Országos összevetésben tavaly a tranzakciószám harminc százalékos növekedése mellett mindkét művelési ágú mezőgazdasági ingatlan 4-5 százalékkal lett olcsóbb, mint egy évvel korábban.
A nagy ültetvények kelendőek
Ami a Balaton-felvidéket illeti, az északi parton főleg a kisebb értékű ingatlanok ára ugrott nagyot. A népszerűbb településeken, Paloznakon, Lovason vagy Csopakon egy kisebb téglaépület akár tízmillió forintba is kerülhet. A legkeresettebb ingatlanok a 3-5 millió forintot kóstáló, néhány gyümölcsfával, rosszabb állapotú épülettel rendelkező, körülbelül 2-3 ezer négyzetméteres telkek. Az OTP Ingatlanpont tapolcai irodavezetője szerint a vevőjelöltek elsősorban azzal a szándékkal keresik ezeket, hogy a leromlott állapotú létesítmények helyére újakat építsenek. Ez azonban kifejezetten nehézkes, mivel a Balaton-törvény, a Natura 2000 besorolás, a nemzeti park védettsége és a szigorú helyi építési szabályok megkötik a tulajdonosok kezét. Nem csoda, hogy a legnépszerűbb helységekben, Szigligeten, Badacsonytomajon, vagy a Szent György-hegyen számos földterület hever parlagon.
Szekszárdon és környékén kisebb az igény a telkekre, bár itt is látszik némi szezonális mozgás. A nagyobb egybefüggő szőlőterületeket elsősorban a nagygazdaságok vásárolják. A magánszemélyek körében azonban, Markó Ildikó szekszárdi irodavezető szerint, egyre népszerűbbek a tanyák. A falusi, esetleg külterületi ingatlanok a Szekszárdról kiköltözők számára nyújtanak alternatívát, jó állapotú, lakható tanyát már 6-9 millió forintért is lehet kapni.
A birtokokat tekintve hasonló a helyzet a Villányi borvidéken. A magánszemélyek nem kapkodnak a szőlőkért, a nagyobb, egybefüggő területek neves borospincéknél találnak gazdára. A villányi ingatlanpiac elég kicsi a városokéhoz képest. A környező települések közül Siklós és Harkány népszerűbb, bár ott elsősorban a termál-, és kevésbé a borturizmus hajtja a piacot.
(forrás: hirado.hu)
Borkultúra-fejlesztés
Az elmúlt években megszületett, az ágazat fejlődését segítő intézkedések bizonyítják: a kormány elkötelezett a magyar borkultúra fejlesztése iránt –jelentette ki Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár csütörtökön, a Korona Borház demjéni szőlészetében.
A szürettel egybekötött sajtótájékoztatón aláhúzta: a kabinet célja, hogy Magyarországon olyan feltételek álljanak rendelkezésre, melyek a szőlészeti és borászati tevékenységet a gasztronómiai kultúra részévé téve beemelik azt az országmarketing középpontjába. Ezen belül az ágazati stratégia meghatározó elemeként említette a fenntarthatóságot és a jövedelmezőséget. Emlékeztetett: ennek szellemében született az elmúlt években új, a minőségi bor előállítását ösztönző törvény a hegyközségekről, ezért lett egyszerűbb a jövedéki és hozzáférhetőbb a támogatási rendszer, minden korábbi időszakot felülmúló az ágazat támogatására fordítható keret, valamint könnyebb a források igénybe vételéhez szükséges adminisztráció is.
Gál Tibor borász a nagyjából félidejénél járó szüret eddigi tapasztalatairól szólva közölte: az idei esztendő számos időjárási anomáliája ellenére ,,varázslatos és elképesztően különleges" évjáratúnak ígérkezik. A korai fajták rendkívül gyümölcsös és izgalmas jegyeket mutatnak. A betakarítás időszakából mintegy három hét van hátra, a jelenlegi időjárás nem sietteti a szüretet, ezzel segíti az érést és lehetővé teszi a gyümölcs legoptimálisabb állapotának kivárását. Jelezte: a szakmában érzékelhetően megindult a fiatalítás, egyre több a második és harmadik generációs termelő. Az egri borvidéken továbbá egy márkásítási folyamat is tapasztalható. Kedvező tendenciaként említette, hogy a teljes magyarországi termőterület szerény csökkenésével szemben az Eger környéki ültetvények nagysága folyamatosan nő, ami a régió ágazati szerepének erősödését is előre vetíti. (Magyar Hírlap)