A gyümölcstermesztők a közepesnél valamivel jobb, a zöldségtermelők viszont jó évet zártak 2017-ben – hangzott el a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évzáró kecskeméti szakmai konferenciáján.
Március végéig úgy tűnt, hogy a gyümölcstermesztés rekordközeli évet zárhat, de az áprilisi fagyok 25-30 százalékos kiesést okoztak, elsősorban a meggy- és almatermést sújtva. Őszi- és kajszibarackból ezzel szemben az elmúlt évekhez képest több termett. A gyümölcstermesztők nagyjából 850-900 ezer tonna gyümölcsöt szedtek le az idén, ebből a legnagyobb, 520-530 ezer tonna, az alma mennyisége volt – mondta a kétnapos tanácskozás november 23-i nyitányán Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke. Megjegyezte: az ipari meggy és alma ára lényegesen magasabb volt az idén, mint más években, és az étkezési alma ára is 15-20 százalékos emelkedést mutat. Ennek oka, hogy a fagyhullám súlyos károkat okozott Lengyelországban, Németországban és Ausztriában, valamint az észak-olaszországi területeken. Szólt arról, hogy az idén nagyon korán jelent meg a magyar dinnye, de hiába volt jó a minőség és a hozam, hiába alakult kedvezően a fogyasztás is júliusban, az exportot ebben az időszakban a „spanyolok uralták". A Magyarországon maradt dinnye ára így jelentősen lecsökkent.
Az elnök beszélt arról is, hogy a zöldségtermesztés mindkét ágazata – egy-két növénykultúra kivételével – jobban teljesített, mint az elmúlt évben. Ez azzal magyarázható, hogy az öntözésnek köszönhetően az aszálykárok kevésbé sújtották a zöldségágazatot és a klíma is kedvező volt. Nagyon jó minőségben sikerült betakarítani főleg a hagymaféléket és a gyökérzöldséget, így hosszabb ideig lesz a következő télen és tavasszal tárolt magyar zöldség.
Ledó Ferenc elmondta: a szabadföldi növények közül nagyon jó évet zárt a csemegekukorica, a káposztafélék kevésbé. A karfiol és a brokkoli nehezen viseli a klímaváltozást, így egyre nehezebb a nyári időszakban megfelelő minőségűt termelni, ráadásul egy-két kártevővel szemben szinte lehetetlen megvédeni a növényeket. A hajtatott zöldségek esetében a megtermett mennyiség megfelelő volt, a hozamok 5-6 százalékos növekedést mutatnak, de a minőség valamennyivel elmaradt a tavalyitól. A paprikafélék közül a TV és a hegyes jó évet zárt, a kápia – a dinnyéhez hasonló okok miatt – viszont rosszabbat, korai termésekor az exportpiacot még a jordán, a marokkói és a török paprika uralta.
Az elnök szerint a paradicsomtermelőket érte talán a legnagyobb veszteség. Hiába nőtt a hozamuk 5-6 százalékkal, ennek ellenére az árak 10-15 százalékkal alacsonyabbak maradtak. A számos beruházásnak is köszönhetően bizonyos időszakokban a belföldi piac már nem tudja felvenni a teljes paradicsommennyiséget, viszont az exportpiacok még nem alakultak ki. Így ezek kiépítése a következő év feladata lesz.
Polai László, a Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Tervező Osztályának vezetője a szakmai konferencián elmondta: még az idén megjelenhet egy pályázat, amely kifejezetten az energiahatékony és a megújuló energiát hasznosító technológiák elterjesztését támogatja. „A mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása” címet viselő felhívás keretösszege mintegy 35 milliárd forint, amiből a kertészek és állattenyésztők 30 milliárd forintra pályázhatnak. A maximális támogatási összeg a tervek szerint 500 millió – 1 milliárd forint lesz.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön