Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az aktuális kerti növényvédelmi teendőket osztotta meg nak.hu-val.

„Az előző felhívásban az egyre inkább csökkenő növényvédőszer-kínálatról írtam. Legalább ennyire nehezíti a kertész életét az utóbbi évek szélsőséges időjárása is. Mindannyian érezzük a bőrünkön és a látjuk a növényeinken is a hatását. „Extrém magas hőösszegek, hetekkel átlag előtti fenológiai fázisok, durva őszi aszály”, „Aszálykockázat a Duna régióban”, „Klímaváltozás hatása az idegenhonos kártevők megjelenésére…”, „Korábban kezdődő vegetációs időszak” – ezek a címek akár az idei tavaszunkról is szólhatnának. Jelenleg 50-100 mm csapadék hiányzik a magyar földekről és kb. két héttel korábbra járnak a gyümölcsfáink.

Tavaly április 8-án írtam a virágfertőző moníliáról. Most Kecskeméten már teljes virágzásban van a kajszi, Budapesten is egyre fehérebbek a fák. Egyelőre nincs járványveszély, a tafrinát és a moníliát sem segíti a száraz, felmelegedő időjárás. Amennyiben meleg és száraz maradna a tavaszunk, akkor gyorsan elvirágozna a kajszi és a meggy is, így rövidebb ideig fertőzhetne a gomba. De ne feledjük, hogy a kórokozónak elég a hajnali pára is, mely benedvesíti a sziromleveleket. A jövő hétre pedig esőket jósolnak és a csapadéktól átázott talaj kipárolgása is elegendő nedvességet biztosíthat a gombának. Tehát, aki nem akar kockáztatni, az máris permetezzen felszívódó gombaölőkkel a kajsziban, majd a meggybimbók kibomlását és az aktuális időjárást figyelve a meggyben.

A virágfertőző monília /Monilinia laxa/ a bibén, de a sziromleveleken keresztül is be tud hatolni a növénybe, és a vesszőkben terjedve ágszáradást okozhat. Most tehát a virágokat kell megóvni a gomba támadásától. Elsőként a virágzó kajszira figyeljünk. Ugyanígy fertőzi a meggyet is, sőt már a megpattant rügyön keresztül is bejuthat a bimbóba. Ezért a „profik” az ültetvényekben, a folyamatosan nyíló meggynél már fehér bimbós állapotban védekeznek felszívódó gombaölőkkel, majd a virágzás hosszától és az időjárástól függően ismételnek pl. teljes virágzáskor, 80%-os sziromhullásban majd terméskötődés után. A nagy ültetvények 3-4 kezeléssel számolnak évről-évre. Hűvös, párás tavaszon a kajszinál is indokolt lehet a két permetezés.

Az alábbi III. kategóriás, felszívódó gombaölők engedélyezettek cseresznyében, meggyben, kajsziban és őszibarackban: Chorus 50 WG, Topas 100 EC, Teldor 500 SC, Switch 62,5 WG (inkább később, a gyümölcsmoníliára ajánlják.), Signum WG, stb. (Csak őszibarackban, nektarinban engedélyezett a Prolectus.)

Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a virágokat! Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával. Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik és ezzel segítenek minket a küzdelemben. Az „egyszerű anyagok” (megtalálhatóak a www.portal.nebih.gov.hu oldalon) közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonatát ajánlják a moníliás virágfertőzés ellen.

Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény pl. japánbirs, aranyfa (Forsythia), törpemandula, díszcseresznye, díszőszibarack, babarózsa is károsodhat a virágfertőző moníliától.”

(nak.hu)