A mezőgazdasági lehetőségeink jobb kihasználása, a termelés hatékonyságának és versenyképességének javítása – írta a Világgazdaság a következő kormányzati ciklus agrár- és élelmiszeripari feladatairól.
Tavaly a 2014-eshez képest 1,1 milliárd euróval, 8,896 milliárd euróra nőtt a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari export, és a terület külkereskedelmi aktívuma is emelkedett 109 millió euróval, elérve a 3,239 milliárd eurót. A kormányzati ciklus kezdő és záró teljes évének adatait kiragadva – és azt is figyelembe véve, hogy a köztes években hullámzott az ágazat külkereskedelme – fejlődés látszik, hiszen az export és az egyenleg is nőtt.
A kivitel szerkezetét vizsgálva azonban már árnyaltabb a kép, és egyaránt kirajzolódnak a hazai agrárium erősségei és gyengeségei. A tavalyi exportbevétel nagy része a gabonakivitelből származott, amely a 2016-os kiváló termésnek köszönhetően érte el a 8,2 millió tonnát, 30 százalékkal többet az előző évinél. A szakértők szerint ugyanakkor az exportban további növekedési potenciál van, de ennek kihasználásához növelni kell a feldolgozott termékek arányát az élelmiszeripar és az állattenyésztés fejlesztésén keresztül.
Az állattenyésztésben nagy volt a hullámzás, amire a tej- és sertéspiaci válság, valamint a baromfiágazat termelését visszavető madárinfluenza részben magyarázat lehet. A még az előző kormányzati ciklusban, 2012-ben elfogadott sertésstratégia megvalósítása szempontjából például kudarcnak kell tekintenünk az elmúlt éveket. Bár ezt az ágazati terméktanács és az agrárkormányzat sem ismeri be, mondván: a sertésstratégia kellett a válság túléléséhez, anélkül a disznótartók többsége tönkrement volna, a stratégia meghirdetéséhez képest is csökkent az állatok száma, azon belül tovább apadt a kocáké. Ez azt jelzi, hogy a bajok mélyebben vannak. A termelők jelentős részénél hatékonysági problémák jelentkeznek, miközben az ágazat jelenlegi fejlesztési-támogatási lehetőségei messze elmaradnak a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban megvalósult beruházások nagyságától.
Sikeres ugyanakkor – ahogyan a többi ágazatban is – az áfacsökkentés, amely több lépcsőben végigért a teljes vertikumon. Segített tisztítani az ágazatot, amit a számok is mutatnak. Miközben például tavaly 1,2 százalékkal csökkent a hazai sertésállomány, a vágóhidakon 1,7 százalékkal több disznót vágtak, ami nem vezethető le a külkereskedelmi forgalomból. Az élő sertés és a félsertés áfájának 2014-es csökkentése óta egymillióval (27 százalékkal) nőtt az éves vágások száma, holott az állomány 4,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az agrárszakmának a következő kormánnyal szembeni elvárása lehet a legnagyobb forgalmú tejek és tejtermékek, valamint a zöldségek áfájának csökkentése is.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója az állami állatjóléti támogatás további fenntartását, támogatott állatfajok bővítését és a dotáció emelését javasolja. Továbbá a BTT azt javasolja az új kormánynak, hogy próbálja a sertés és a baromfi közvetlen támogatását elérni az EU-nál.
A szintén még az előző kormányciklusban elfogadott, de hatását fokozatosan kifejtő földszabályozás révén a következő években is várható egy üzemszerkezeti átrendeződés. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Agrya társelnöke szerint ez aprózódást jelent, hiszen némileg csökken a támogatást igénybe vevők száma, vagyis a koncentráció folytatódik, és a következő évekre is ez várható. A bérleti szerződések lejárta sok helyen teremt új helyzetet, de generációs oka is van az átrendeződésnek, mert sokan abbahagyják a gazdálkodást, és az általuk művelt terület egy másik egységhez csatlakozhat. Weisz Miklós szerint a kis- és közepes gazdaságok megerősítését célzó agrárpolitikai célkitűzés a számokban is kezd megjelenni, és ez a következő években erősödni fog.
További részletek itt.
(vg.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön