Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Békés megyében egyelőre nem észlelték az afrikai sertéspestist, de mivel jelentős számú sertésállomány van a megyében, így fontos a megelőző intézkedések betartása. A kormányzat tárgyal az EB-al a kárt szenvedett gazdáknak adható támogatásokról.

Békés megyéből kerül ki az ország sertésállományának körülbelül 10 százaléka, ezért kiemelten fontos, hogy a helyi gazdák tartsák be az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védőintézkedéseket – mondta Bognár Lajos országos tisztifőállatorvos a NAK Békés megyei szervezete által összehívott, az ASP-vel kapcsolatos békéscsabai gazdafórum előtti sajtótájékoztatón.

Megjegyezte, eddig Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben kellett intézkedéseket elrendelni az elhullott vaddisznókban kimutatott ASP-vírus miatt, Békés megyében egyelőre nem észlelték a betegséget. Bognár Lajos hangsúlyozta, tavasszal a megyével szomszédos román területen, Szatmárnémeti közelében jelentették a vírus jelenlétét, ám, ha a járvány nem bukkan fel ismét, az ott elrendelt megfigyelési körzetet hamarosan feloldhatják. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár elmondta, Heves megyében vélhetően emberi magatartás következményeként jelent meg a vírus, Szabolcsban azonban más a helyzet, oda a fertőzött Kárpátaljáról természetes terjedéssel kerülhetett.

Mostanáig Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Ausztrália, Oroszország, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia és Kanada pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét (részletek a NÉBIH honlapján). Ezzel kapcsolatban Bognár Lajos elmondta, folyamatosan tárgyalnak a korlátozásokat elrendelő országokkal, próbálják elérni, hogy a regionalizáció elve alapján, csak az adott területről származó sertéshús bevitelét korlátozzák. Az ázsiai országokba a teljes magyar sertéshúskivitel 15-20 százaléka irányult korábban, becslések szerint az ágazatot 11 milliárd forint körüli kár érheti az ASP miatt. Bognár Lajos megjegyezte, a gazdákat tájékoztatják a kártalanítási formákról is, így az igényelhető de minimis és munkahelyteremtő támogatásokról. Hozzátette, tárgyalásokat kezdenek az Európai Bizottsággal is a kárt szenvedett gazdáknak adható támogatásokról.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, Békés megye az ország egyik éléskamrája, ezért kiemelten fontos, hogy az itt tenyésztett sertésállományt megvédjék a vírustól. Rákóczi Attila, a megyei kormányhivatal főigazgatója elmondta, megelőzésként a gazdáknak és az állatorvosoknak is szerveztek már képzéseket az ASP-ről, és tavaly, a madárinfluenza megjelenésekor átalakították a reagálási, készenléti és ügyeleti rendszerüket, amely azóta is életben van.
Privóczki Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi területi bizottsága állattenyésztési és vadgazdálkodási munkabizottságának tagja közölte, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékre vonatkozóan prevenciós céllal javaslatokat, tudományos publikációkat dolgoznak ki a törvényhozók számára.

(MTI)