Az ez évi tojásvilágnapi szakmai konferencián többek között szó volt az idejétmúlt tévhitekről, az alternatív tojórendszerekről és betegségek elleni oltásokról.
Az idei tojásvilágnap alkalmából Budaörsön rendezte meg a 17. világnapi szakmai konferenciáját a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége. Az október 12-i eseményen köszöntőt mondott Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is. Kiemelte, hogy egy-egy ilyen tanácskozásnak kettős szerepe van. Egyfelől az, hogy a legfontosabb új információk így közvetlenül eljuthatnak az érintettekhez – ami azért fontos mert a nemzetközi színtéren érezhető versenyképességi hátrány csökkenthető. Másfelől az, hogy egy ilyen rendezvénnyel a fogyasztói társadalom felé is jelezni, lehet, hogy egy ágazat mit, miért és hogyan csinál, illetve egyértelmű, egybehangzó üzeneteket kell eljuttatni hozzájuk, mert az ellentétes vélemények elbizonytalanítják őket.
Antal Emese dietetikus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője előadása alapján a legfőbb egyértelmű üzenet az volt a tanácskozáson, hogy a tojáshoz kapcsolódó korábbi tévhitek (például a fogyasztása növeli a szervezet koleszterinszintjét, több kalóriabevitelt jelent, fogyókúrára alkalmatlan, negatívan hat a vércukorszintre, nem javasolt a gyerekeknél a mihamarabbi fogyasztása) már megdőltek, és egészségnövelő tulajdonságai miatt a sokkal inkább javasolt a fogyasztása. Már csak azért is, mert a kívánatos a legalább napi egy tojás „megevése” lenne – nem utolsó sorban ezzel a hazai tojástermelést is erősíteni lehetne. (A Jérémie Renaud által ismertetett, az Omega-3 tartalmú tojások BBC-féle franciaországi termelési szabályai szintén az ottani egészségtudatos tojásfogyasztást kívánják hangsúlyozni.)
Ha már erősítés és nemzetközi szakmai újdonságok. Gerrit Logemann, a Big Dutschman International területi kereskedelmi menedzsere a legkorszerűbb alternatív tojórendszereket mutatta be, egyúttal jelezte, hogy eredményes tojástermelést folytatni csak ilyen rendszerekben lehet. Mint mondta, a klasszikus egyterű, egyszintes taposórácsos rendszer a múlté, hiszen ma már az a cél, hogy nagyobb madársűrűség legyen egy nevelőben. Ez pedig több szint kialakításával, és azokon belül az etetők, az itatók, illetve a megközelítés variálásával érhető el. Hozzátette, a nevelés minősége mellett különösen tekintettel kell lenni a szellőztetésre, a világításra és – a fertőzések, sérülések gyakori lehetősége miatt – a napi ellenőrzésre.
A tojóállományok betegségek elleni vakcinázásról szólt Danuta Furmanek állatorvos, a DVM tudományos és szakmai vezetője. Kiemelte, hogy az ismert főbb vírusok (például HVT, ILT, ND, IBD) ellen a rekombináns vakcinák alkalmazása önállóan javasolt, az egymással való összevonásuk egyelőre nem. Ugyanakkor, jegyezte meg, tudományos kutatások már folynak arról, hogy miként is lehetne egy oltóanyaggal több betegséget megelőzni.
(nak.hu/RF)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön