A tejágazati szereplők számára kiírt támogatási pályázatok kifizetései eltérően alakultak, van, amelyikben már megtörténtek az utalások a nyerteseknek, van, ahol ez még késik. A jövő pedig a közös agrárpolitika körüli bizonytalanság miatt tűnik aggasztónak.
Egy-egy agrárszakmai konferencia elmaradhatatlan napirendi pontja a Vidékfejlesztési Program adott területet érintő aktualitás információi, így november 15-i VII. Tejágazati konferencián is tájékoztatást kaptak erről a jelenlévők Mezei Dávidtól, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkárától.
Mint mondta, a tejágazat számára is igénybe vehető beruházási pályázatok közül a trágyatárolók építésére vonatkozó felhívás keretében a tejhasznú szarvasmarhák kapcsán 1,12 milliárd forint a kifizetési igény, amiből eddig 0,75 milliárdot fizettek ki. A tejhasznú szarvasmarhákat tartó telepek korszerűsítésére a beadott támogatási igény 2,18 milliárd volt (387 telep számára), ebből 0,99 milliárdot már átutaltak. A „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban” című pályázaton 46 darab tejfeldolgozási célú projekt volt, amire 10 milliárd forintot ítéltek meg.
A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra 2017-ben 543 beadott kifizetési kérelemből 459 darabra 6,94 milliárd forintot hagytak jóvá. Ugyanerre 2018-ban 599 benyújtott kérelem volt, amelyekről még nem született végleges döntés. Mezei Dávid elismerte, hogy ennél a támogatásnál a kifizetéssel voltak problémák, és az idei utalások jó eséllyel az év végéig elindulhatnak. A „Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása” című felhívásra – amely még jelenleg is pályázható – 380 darab kérelem érkezett be, és 22 milliárd forint az igényelt támogatási összeg.
Ezeket a pályázatokat még a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusra időzítve hirdették meg. Elvileg 2021. január 1-től indulna és 2027. december 31-ig tartana a következő költségvetési időszak, ám az EU-nak még nincs meg az erre a távra vonatkozó elfogadott büdzséje, nincs elfogadott, végleges agrárköltségvetés sem és új közös agrárpolitika (KAP) sem.
A konferencia panelbeszélgetésén a helyettes államtitkár elmondta, mostanában nem is az új büdzsé tartalma foglalkoztatja a szakértőket, a brüsszeli és a tagállami illetékeseket, hanem az, hogy mikor hagyják jóvá, illetve ennek nyomán az új KAP szabályai mikortól lesznek hatályosak. A késlekedés oka a Brexit, illetve a 2019 nyarára időzített európai parlamenti (EP) választás, amelynek nyomán új Európai Bizottság (EB) alakul majd. Mint Mezei Dávid megjegyezte, amennyiben a mostani EP és EB hivatali ideje alatt nincs végleges megállapodás, akkor ez az új parlamentre és bizottságra marad, ez pedig az egyeztetések további elhúzódásával járhat. A helyettes államtitkár hozzátette, egy minapi brüsszeli szakmai tanácskozáson volt, aki 2021-től legalább hároméves átmeneti időszakot jósolt.
– Az A-terv az, hogy lesz költségvetés 2021-től, és hivatalból is ebben reménykedünk mi is, ugyanakkor B-terv az, hogy nem lesz. Komolyan kell foglalkozni a lehetséges variációkkal: lesz új költségvetés, de nem lesz KAP, lesz költségvetés és KAP is, csak utóbbiban nem szerepelnek még a jóváhagyott stratégiai tervek – lamentált Mezei Dávid. – Ha átmeneti időszak lép életbe, akkor ez alatt várhatóan a mostani pénzügyi ciklus feltétel- és a Vidékfejlesztési Program keretrendszere maradna. Viszont ezen időszakra is kellene forrásokat biztosítani.
Akármikor is indul a következő éra, Mezei Dávid szerint idehaza agrársúlypontú vidékfejlesztési program várható, és a beruházási pályázatok dominálhatnak majd.
(nak.hu/RF)