Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A NAK kiskérődző-munkacsoportjának megalakulásának elsődleges célja az volt, hogy az évtizedes viták és egymásra mutogatás után lezárjon egy korszakot és új fejezetet nyisson a juh- és kecskeágazat szereplőinek együttműködésében.

A kamara új korszakot nyitott a juhágazat szereplőinek együttműködésében. Sikerült egy asztalhoz ültetni azokat, akik hosszú évekig még erre sem voltak hajlandóak. Másik fontos eredmény a 2015-ben elfogadott és a minisztériumnak is eljuttatott ágazati stratégia, ami kijelöli a szektor fejlesztési irányát.

Az ágazati stratégiában megfogalmazott egyik fontos cél a szakmaközi szervezet létrehozása. A NAK kiskérődző-munkacsoportjának tavaly augusztusi ülésén a résztvevők újfent kinyilvánították, hogy nem halogatható tovább ennek a szervezetnek a létrehozása és ígéretet tettek arra, hogy leülnek egyeztetni a Juh Terméktanács (JTT) alapszabályának átalakításáról. A kezdeti lendület és békülékeny hangulat aztán sajnos gyorsan alábbhagyott és csak novemberben került sor az első egyeztetésre a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSz), valamint a JTT képviselői között. Azóta a folyamat megrekedt.
– A kiskérődző-ágazat szereplőinek ki kell végre alakítaniuk egy működő szakmaközi szervezetet – jelentette ki Zászlós Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöke a kiskérődző-munkacsoport 2019. február elején tartott ülésén. – Más ágazatokban vannak jó példák, hogyan lehet egy jól működő szakmaközi szervezetet létrehozni. Nehézségek vannak mindenhol, de ezek leküzdése annál könnyebb, minél jobban szervezett egy ágazat

Az ülés egyik célja az volt, hogy az elakadt tárgyalásoknak újabb lendületet adjon, másrészt a kereskedői kört is bevonja a szakmaközi szervezet létrehozásába. Amint azt Huri Zsolt, az Agrárminisztérium munkatársa elődadásában elmondta, akkor kaphat elismerést egy szakmaközi szervezet, ha az egyéb jogszabályi feltételek mellett a termelői kört legalább 60 százalékban, továbbá a piacot legalább fele részben lefedő feldolgozói és/vagy kereskedői kört integrál. Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet működhet, ezért sem mindegy, hogy kik hozzák létre és hogyan fog működni.

A szakmaközi szervezet legfontosabb előnyei közé tartozik, hogy az általános versenyjogi szabályok alól kivételek vonatkoznak rá. A szervezet piaci árat nem rögzíthet és tevékenysége nem okozhat piactorzítást. Fontos lehetőség a kiterjesztési jogkör, ami azt jelenti, hogy a belső szabályok a tagságon kívül az ágazat valamennyi szereplőjére kiterjeszthetők, hatósággal kikényszeríthetők, amennyiben adott kör legalább kétharmadát integrálja a szervezet.

A hozzászólásokból kiderült, ki-ki másképpen ítéli meg a Juh Terméktanács múltját és szerepét, de abban egyetértés volt, hogy jelenlegi formájában képtelen ellátni az ágazat reprezentatív képviseletét és csak az alapszabály jelentős átalakításával hozható belőle létre szakmaközi szervezet. A kereskedők közül többen nem vettek részt a megbeszélésen, de ez nem lehet akadálya a munka megkezdésének.
– Olyan helyzet nem valószínű, hogy a termelői, feldolgozói és kereskedői oldal valamennyi képviselője eljön ezekre a munkacsoport ülésekre és önként csatlakozik bármilyen szervezethez, azonban ettől még a munka elkezdhető és a szakmaközi szervezet alapjai lerakhatók – hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor, a NAK állattenyésztési osztályának országos elnöke. Szerinte később, amikor a szervezet megkezdi működését és látszódnak, illetve érezhetők lesznek a tagság előnyei, jelentősen csökkenni fog a távol maradók és kétkedők tábora.

– A kamara továbbra is elő kívánja segíteni az ágazati szereplők szorosabb együttműködését és a kiskérődző-stratégia megvalósítását, aminek egyik fontos lépése a szakmaközi szervezet létrehozása és működtetése – hangsúlyozta az ülés végén Zászlós Tibor.

Jelentős export

Évente mintegy 600 ezer pecsenyebárányt (18-24 kg) exportálunk, döntő arányban (75%) Olaszországba. Az elmúlt években a nagysúlyú bárányok (27-35 kg) iránt a 3. országokból (pl. Izrael, Líbia, Libanon) növekvő kereslet mutatkozott. A juhhús-exportunk főbb piacai Svájc, Ausztria és Németország. Ezek a vevők egyre nagyobb arányban igényelnek a muzulmán fogyasztóknak eladott halal húst. Kínába és az Arab-öböl országaiba történő húsexport egyik akadálya, hogy nincs jóváhagyott állategészségügyi bizonyítvány. Elhangzott az is, hogy érthetetlen, miért nem adta meg kéknyelv-mentességünket az EU, amikor már több mint három éve nem regisztráltak volt pozitív esetet az országban.

(forrás: MÁSZ)