`

Az afrikai sertéspestist (ASP) eddig csak vaddisznókban észlelték Magyarországon. A házisertés-állomány megóvását egy új jogszabály is segítheti. Az ASP rövidtávon bizonytalanságokat okozott a sertéságazatnak, de összességében nem billentette meg.

 

Mindeddig sikerült megakadályozni a fertőzés átterjedését a házisertésekre – mondta néhány napja a Magyar Nemzet megkeresésére Kiss György, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének társelnöke, a Magyar Fajtiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Azonban kedvezőtlennek nevezte, hogy több elhullott vaddisznóban már kimutatták a vírust. Egyfelől jelentős terhet ró az állattartókra a költséges védekezés, másfelől több környező országban, például Szlovákiában eddig nem mutatták ki a fertőzést a vadállományban.

Az afrikai sertéspestis sertésszektort fenyegető veszély téma volt a legutóbbi Pápai Agrárexpón megtartott Nyugat-magyarországi Agrárfórumon is. Itt Vajda Lajos, a NÉBIH állategészségügyi és állatvédelmi igazgatója is megerősítette, hogy a hazai sertésállományt elkerülte az ASP, ugyanakkor jelezte, hogy a hatékony védekezés feltétele, hogy a leginkább sérülékeny, kevés állatot tartó háztáji gazdaságok is magas szinten tartsák be a járványügyi előírásokat. Az alacsony biológiai biztonságú telepek a többi állattartóra is veszélyesek, ezért indokolt, hogy akár további jogszabályi előírásokkal is növeljék a védekezés hatékonyságát.


Ázsiai káosz


Az óvatosság már csak azért sem árt, mert az elmúlt napokban feltételezhetően Romániából – ahol az ASP vaddisznóban és házisertésben egyaránt jelen van a betegség – átvándorolt fertőzött vaddisznók tetemeire bukkantak a NÉBIH szakemberei Hajdú-Bihar megyében.

A betegség most leginkább Ázsiában burjánzik. A pápai fórumon Dúl Udó Endre, a NAK sertéságazatért felelős szakértője elmondta Kínában több, mint 1,2 millió sertést kellett kényszerből leölni – a különböző előrejelzések alapján összességében akár 30-40 százalékkal csökkenhet a sertésállományuk –, de már a szomszédos és a közeli országokban is regisztrálták az ASP-t. (Az ENSZ FAO néhány héttel ezelőtti jelentés szerint a 2019. január 15-i első észlelés óta Mongólia 6 tartományában 105 gazdaságot érintett a betegség. Mongólia teljes sertésállományának több mint 10 százaléka pusztult el vagy került leölésre az ASF kitörése miatt. Mióta a vietnámi agrártárca 2019. február 19-én megerősítette az ASF kitörését, 23 tartományban jelentették a betegséget és több mint 89 ezer sertés pusztult el vagy lett kivágva. A kambodzsai mezőgazdasági minisztérium jelzése szerint az év eleji észlelés idején 400 sertés pusztult el.) A kamara szakértője hozzátette, mindez a kereslet élénkülését hozta az élősertés-világpiacon.

Kiss György (aki a NAK sertéspiaci monitoringbizottságának is tagja) kiemelte, óvatosságra intő tényező, hogy a betegség elleni védekezés rendkívül költséges, az állattartóknak szigorú előírásokat kell betartaniuk. Úgy vélte, a fogyasztói árakban – szintén a világpiaci folyamatok miatt – a következő időszakban enyhe, majd a későbbiekben akár további robbanásszerű áremelkedés is végbemehet.

Jelenleg a szereplők még próbálják tartani a jelenlegi árakat, ugyanakkor a járvány okozta piaci folyamatok jelentős árfelhajtó hatással bírnak. Kiss György hozzátette: a magyar állattartók ezekből a folyamatokból akkor profitálhatnak, ha továbbra is sikerül féken tartani a járványt, továbbá ha a megnyílnak a távol-keleti, a kínai, a japán és a dél-koreai piacok.


Rosszban a jó


Az Atradius hitelbiztosító néhány nappal ezelőtt kiadott ágazati elemzése emlékeztet arra, hogy Magyarország élősertésből és sertéshúsból is nettó importőr volt az elmúlt időszakban. Az élősertés-behozatal 18 százalékkal csökkent az ASP miatt, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Csehország voltak. A sertéshúsimport volumene 11 százalékkal nőtt, értéke viszont egy százalékkal csökkent. A sertéshús 63 százaléka Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából származott. A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első tíz hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legfőbb exportpiacok Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Az exportpiac viszont így is egyharmadával csökkent az afrikai sertéspestis következtében, az Ázsiába szánt termékeket pedig a cégek más csatornákon keresztül és csak áron alul tudták értékesíteni. Továbbá magasabbak voltak a vállalatok logisztikai, fuvarozási és finanszírozási költségei is.

Szigeti Krisztina kockázatkezelési vezető szerint a következő időszaktól az ágazati szereplők az exporttilalmak enyhítését várják.
– Idén januárban Szingapúrral is megszületett a regionalizációs megállapodás, így az afrikai sertéspestis hazai vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára – mondta a kockázatkezelés vezető. Hozzátette, a piac hasonló megállapodásokat vár más ázsiai országokkal is, Kínában már komoly veszteségeket okozott az ottani sertéspestis kitörése, és így a korábbinál nagyobb importra szorul. Ez elősegítheti a jelenleg egész Magyarországra kiterjedő exporttilalom módosítását.

Az Atradius elemzése rögzíti, hogy Magyarországra a legnagyobb állategészségügyi kockázatot a szomszédos Románia jelenti, ahol a házisertésekre is átterjedt a betegség. Ez ugyanakkor lehetőség is a magyar vállalatok számára, így a magyar élősertés-export 73 százalékkal, a húsexport 14 százalékkal emelkedett Romániába az elmúlt időszakban. A forgalmazók mégsem maradéktalanul elégedettek, a fizetési fegyelem jóval lazább a román piacon, mint korábban Ázsiában.

A hitelbiztosító szerint az ASP rövidtávon bizonytalanságokat okozott az ágazatnak, de összességében nem billentette meg, és a hazai sertésállomány mennyisége sem változott számottevően. Ugyanakkor a 2016-os madárinfluenza által okozott károkkal vetekszik a sertéspestis okozta kár, Magyarország az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések miatt elveszítette a piacainak 30 százalékát.

Az elemzés szerint az elmúlt években javult a sertéságazat versenyképessége, illetve a szektor szereplői többnyire már előre felkészültek az afrikai sertéspestis megjelenésére és meghozták a szükséges megelőző intézkedéseket. Szigeti Krisztina úgy vélte, az ASP megjelenésétől a piaci konszolidáció és integráció gyorsulása várható, a nagyobb cégek gyorsabban nőhetnek, a kisebbek vagy kevésbé hatékonyabbak pedig lemorzsolódhatnak. 

 


Jelentős fogyasztóiár-emelkedés előtt

Az afrikai sertéspestis kínai megjelenésének rövid távon haszonélvezői lehetnek az európai uniós, és így a magyar sertéstenyésztők is – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke kedden a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában. Éder Tamás hozzátette, Kína az afrikai sertéspestis elterjedése miatt a sertés hús termelésének 10, 20 de akár 30 százalékát is elveszítheti. A Kínában zajló események az egész világpiacra kihatnak, ugyanis Kína rendelkezik a világ sertés állományának a felével, valamint Kína a világ legnagyobb sertéshús előállítója és fogyasztója is.
Szerinte, ha Kína a betegség miatti termeléskiesés ellenére fenn akarja tartani a fogyasztás mértékét, akkor a kialakult helyzetre kétféleképpen reagálhat: jelentős mennyiségű sertéshúst enged be az országba a korábbinál olcsóbb áron, illetve, nagyobb hangsúlyt helyez a helyettesítő fehérjékre, például a baromfihúsra. Mindezek következménye, hogy jelentős élőállatár-emelkedés megy végbe a világon, ezért Magyarországon is számolni kell azzal, hogy ezt a húsok és húskészítmények fogyasztói áremelkedése követi majd.
A Magyarországon várható áremelkedés mértékéről a szakember konkrét számot nem mondott, ugyanakkor közölte, hogy a húsok és húskészítményeknél az élő állat ára, illetve az ágazatban foglalkoztatottak munkabérének alakulása jelenti a legfőbb költségtényezőt. Magyarországon idén már az első három hónapban 40 százalékkal emelkedett az élő sertés ára, a munkabérek pedig több mint 10 százalékkal növekedtek. Mindezek együttes hatása pedig jelentős fogyasztói-áremelkedést idéz elő a közeljövőben, amely a sertéshúsból és a baromfihúsból készült termékeket is érinti majd. (MTI)


 

(nak.hu)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám