Környezetgazdálkodás

Komoly veszély fenyegeti a természeti kincsekben gazdag Murát és annak élővilágát, ha Szlovénia jóváhagyja a tervezett nyolc vízerőmű építését a folyón. A létesítés károsan hatna a hazai térségi mező- és erdőgazdálkodásra is.


„Mentsük meg a Murát! Gátat a murai vízerőműveknek!" – ezzel a felszólítással indított nemzetközi, nyilvános petíciót a WWF és a szlovén Mojamura Egyesület horvát és magyar szövetségeseivel, köztük a Dráva Szövetséggel. A petíció célja, hogy megállítsák a szlovén Mura-szakaszon azt a komplex vízerőmű-építést, amelyet a folyó több mint 50 kilométeres szakaszán terveznek végrehajtani.

A WWF szerint Hrastje-Mota település mellett kezdődhet el az első vízerőmű építése, ha megkapja az engedélyt, és ez megnyithatja a kaput a további hét erőmű előtt is.
Ha ez megvalósul, az súlyosan veszélyeztetné Szlovénia legértékesebb és legjobban megőrzött ártereit. Összesen mintegy 7000 hektárnyi vizesélőhely eshet áldozatul a beavatkozásnak, ennek következtében pedig különleges és veszélyeztetett fajok (rétisas, fekete gólya, vidra) tűnhetnek el végképp a területről. Szlovénia Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztériuma nemrég azt javasolta, hogy a Mura szlovén szakasza legyen része az „Európa Amazonasának" is nevezett Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak, mely Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot, Magyarországot és Szerbiát érinti. Azonban ennek az európai szinten is rendkívül fontos területnek Szlovéniában a teljes hátországát pusztulás fenyegeti, ha a Murán vízerőműveket építenek.

A vízerőművek az alvízi folyószakaszra is rendkívül káros hatással lennének – beleértve a magyarországi részt is. A Mura körülbelül 50 kilométer hosszan érinti Magyarországot, Mura-menti Tájvédelmi Körzet néven a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezi, egyúttal az Európai Unió Natura 2000 ökológiai hálózatába is beletartozik.
A Mura szabad folyását a nyolc vízerőmű holt tározók láncává alakítaná Szlovéniában, ezáltal a tározók alatti területen – így Magyarországon is – a folyó teljesen megváltozna. A gyakori vízszintingadozás miatt a folyómeder süllyedni kezdene, ezáltal az ártéri erdők és a holtágak vízellátása romlana, a vízerőmű pedig a halak természetes vándorlásának is gátat szabna. Összességében a magyarországi térségi mezőgazdálkodást és erdőgazdálkodást is hátrányosan érintené.

 


(WWF) (fotó: WWF/G.Safarek)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Telekommunikáció

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok