Nem lehet kijelenteni, hogy idén lesz árvíz vagy sem, ez a következő időszakban, a vízgyűjtőkön bekövetkező időjárásától függ - hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Ezt annak kapcsán közölték, hogy a Magyar Hírlap arról írt: nem várható árvíz a nagyobb magyarországi folyókon.
Az OVF szerint olyan hírek láttak napvilágot a várható tavaszi vízügyi helyzettel kapcsolatban, amelyek nem fedik a valóságot. Kifejtették: a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet (ami az olvadáskor majd le fog folyni a két folyón) a sokéves maximum közelében van. Ez a vízmennyiség lefolyhat „békésen", szinte észrevétlenül, de akár rendkívüli árvizet is okozhat. Mindez az olvadás gyorsaságától függ. Önmagában a gyors hőmérséklet-emelkedés nem elegendő, hanem egyidejű, nagy mennyiségű csapadék is szükséges ahhoz, hogy egy esetleges árvíz kialakulásához kellően gyors legyen az olvadás.
Kitértek arra is, hogy az Alpokban, nagy magasságokban felhalmozott hókészlet ritkán tud gyorsan olvadni, ezért egy esetlegesen kialakuló árhullám kialakulása szempontjából kisebb veszélyt jelent. Sokkal fontosabb az alacsonyabb, 1500 méter alatti magasságokban felhalmozott hó mennyisége. Kedvező körülmények között azonban – mint például tavaly is – nagy mennyiségben is el tud olvadni lassan, fokozatosan.
Megjegyezték azt is, hogy önmagában csak eső formájában lehulló csapadékból is kialakulhat árhullám, akár nyáron is, mint 1980 augusztusában a Tiszán, vagy 2002 augusztusában a Dunán. A jelenleg a vízgyűjtőkön felhalmozott nagy mennyiségű hó csak annyit jelent, hogy a hó gyors olvadása hozzájárulhat egy nagyobb árhullám kialakulásához, de erre vonatkozólag semmilyen megbízható előrejelzés nem készíthető. Az Országos Vízjelző Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a végbemenő folyamatokat, és naponta elemzi a kialakult helyzetet.
Árvízvédelmi fejlesztés
Mintegy másfélmillió ember árvízi biztonsága javul a Tisza és hazai vízgyűjtője, valamint az árapasztó tározórendszer üzemirányításának fejlesztésével - emelte ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Az egész Tisza-völgyet érintő beruházás várhatóan 2019. április végéig fejeződik be. A fejlesztés szükségességét egyebek mellett azzal indokolták, hogy a Tisza-völgy folyóin az elmúlt évtizedekben kialakult jelentős árhullámok tetőző szintje veszélyesen megközelítette, egyes esetekben meg is haladta az árvízvédelmi töltések koronaszintjét. Az ilyen árhullámok biztonságos levezetésénél jelentős szerepet kapnak a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében, illetve korábban megépült árvízcsúcs-csökkentő tározók (a Tisza mentén a Beregi, a Cigándi, a Nagykunsági, a Hanyi-Tiszasülyi és a Tiszaroffi, a Zagyván a Jásztelki és a Borsóhalmi, a Szamoson a Szamos-Krasznaközi, a Körösök vízrendszerében pedig a Halaspusztai, a Kutasi, a Mérgesi, a Mályvádi és a Kisdelta).
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön