Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A változó klimatikus viszonyokról és alkalmazkodásról rendezett konferenciát a NAK somogyi szervezete. Ezen többek között elhangzott, hogy a termelés feltételeit tovább rontják az időjárási szélsőségek.

A magyar környezetpolitika kiemelt célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés előmozdítása, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az agrár-környezetvédelem megerősítése – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára Kaposváron, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei szervezete és a Kaposvár Egyetem által megrendezett Agrárutak konferencián.

Az államtitkár előadásában a Vidékfejlesztési Program keretében elérhető, klímavédelmet szolgáló pályázati lehetőségekről és az ezek révén elért eredményekről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Mint mondta, hazánk vidékfejlesztési programja több intézkedéssel kapcsolódik az okozott károk helyreállításához, megelőzéséhez, illetve a környezetünk védeleméhez. Az erdőterületek növelése például a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél és vízerózió elleni védekezés, valamint a faanyag, mint megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése érdekében elengedhetetlen. A Vidékfejlesztési Programban e célra közel 40 milliárd forint áll rendelkezésre a jelenleg is nyitott erdősítési pályázat keretében. Az intézkedésnek köszönhetően mintegy 4800 hektár erdőtelepítés támogatásáról már döntés született.

Kis Miklós emlékeztetett rá, hogy a kormány 2016-ban megemelt összeggel, mintegy 62 milliárd forinttal támogatta az ökológiai gazdálkodást folytatókat, majd az Agrárminisztérium 2018 decemberében újabb felhívást hirdetett az ágazati szereplők számára. Ez alkalommal is jelentős, több mint 2400 kérelem érkezett be, 38 milliárd forintos és 103 ezer hektáros igénnyel. A tárca a jogosultsági ellenőrzések lezárását követően várhatóan áprilisban hoz döntést. Hozzátette, jelentős eredmény továbbá, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatásával, illetve az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel ez idáig közel 800 ezer hektár terület bevonására kerülhetett sor. Az államtitkár az előadás végén a 2020 utáni időszakról szólva kiemelte, hogy a környezetvédelem várhatóan a következő uniós ciklusban is fontos szerepet kap. A legfontosabb magyar érdek azonban a források megvédése, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások valóban a gazdálkodók érdekeit szolgálják.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a klímavédelem, klímaváltozás szempontjából rendkívül fontosnak nevezte az agrárerdészetet.
– Magyarországon 600 ezer-900 ezer hektár kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület van, ahol ökológiailag és gazdaságilag fenntartható módon nem alkalmazhatók a hagyományos technológiák már csak azért sem, mert a termelés feltételeit tovább rontják az időjárási szélsőségek. Ezeken a területeken hoz megoldást az agrárerdészet, ami olyan földhasználati rendszert jelent, amelyben a fás szárú növények, a szántóföldi kultúrák, a legelőgazdálkodás, vagy az állattartás egy helyen és időben van jelen – mondta.

Gombos Sándor, a NAK Somogy megyei elnöke azt mondta, hogy a magyar mezőgazdaság előtt egy út van: versenyképességének erősítése. Amíg Magyarország egy egység megtermelt mezőgazdasági terméket csekély hozzáadott értékkel a másfélszeresén értékesít, ugyanez a mutató Lengyelországban 2,5, Németországban 3, Hollandiában több mint 4, Belgiumban 5 egység.
– Javítani kell az agrártermelők szervezettségét is, a 350 ezer-360 ezer termelő mindössze 10 százaléka tartozik valamilyen termelői csoporthoz, vagy szervezethez, a kívánatos arány 60 százalék lenne – mutatott rá.

Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese arról beszélt, hogy a szakemberek keresik a megoldásokat a klímaváltozásra és fognak is találni, de ahhoz, hogy azok a mindennapi életben is megjelenjenek, fontos az információk átadása, megosztása. Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatója előadásában a Föld átlaghőmérsékletének további emelkedését, és Magyarországot érintően melegebb nyarakat, gyakoribb hőhullámokat vetített előre. Kitért arra, hogy a csapadék eloszlása várhatóan kedvezőtlenül alakul, az aszályok növekvő kockázatával lehet számolni. Hangoztatta: a széndioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése szükséges ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése az ipari forradalom idejéhez képest ne haladja meg a 2 Celsius-fokot, e nélkül ugyanakkor a 4-6 fokos emelkedés sem elképzelhetetlen.

(MTI/AM)