Az agráriumban a legsúlyosabb károkat a csapadék hiánya okozza, így öntözés és a talajban lévő víz megőrzése nélkül rendkívül kockázatossá vált a termelés. A víz megtartása ma már nem csak az agrotechnikai műveletek helyes megválasztásával érhető el, más, innovatív megoldások is rendelkezésre állnak – mint például egy magyar találmány.
Az elmúlt évek időjárása talán már a korábban kételkedőket is meggyőzte arról, hogy a klímaváltozás mindennapjaink részévé vált, hatásait saját bőrünkön tapasztaljuk. A termésbiztonság javítása ezért ma az egyik legnagyobb kihívás az agráriumban. Ezen a téren tavaly sikerült egy nagyot előrelépnünk, mégpedig az Európában egyedülállóan a teljes országra kiterjedő, a Nemzeti agrárgazdasági Kamara által kiépített és működtetett jégkármérséklő rendszer beüzemelésével.
Az öntözésfejlesztés terén viszont még nagy munka vár ránk, e nélkül elképzelhetetlen a hazai agrárium versenyképességének javítása. Évente súlyos százmilliárdokkal csökkenti a gazdák bevételét az aszály, úgy, hogy közben három balatonnyi mennyiségű vízzel több folyik ki a határainkon, mint amennyi érkezik hozzánk. A tavalyi év fordulópontot hozott a hazai öntözésfejlesztésben is. A kormányzat és a kamara is fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy már néhány éven belül számottevő mértékben növelni lehessen az öntözött területek nagyságát. Döntés született egy, az öntözési beruházások megvalósítását elősegítő, tíz évre szóló, összesen 170 milliárd forintos kormányzati keretről. A NAK felmérte a vízigényeket, így ki lehetett jelölni azokat a területeket, amelyeken rövid távon, viszonylag gyors megtérüléssel kiépíthető az öntözéshez szükséges infrastruktúra. Mindemellett pedig kamarai kezdeményezésre az illegális kutak kérdésére is sikerült átmeneti megoldást találni.
Az öntözés azonban csak az egyik tényezője annak, hogy miként javítsuk talajaink vízháztartását. Ugyanis hiába érkezik meg az égi áldás, és hiába öntözünk, ha a vizet nem tudjuk raktározni, és azt csak ideig-óráig tudják felvenni a növények. A víz megőrzése tehát kulcsfontosságú. Először is fontos, hogy utat engedjünk a víz beszivárgásának. Középmélylazítással, mélyen gyökerező növények vetésforgóba illesztésével meg kell szüntetni az eketalpréteget. A szerves anyagok saját tömegükhöz képest körülbelül hússzoros mennyiségű vizet képesek tárolni, így szerves- és zöldtrágyázással, a szervesanyag-készlet növelésével javíthatjuk a talajok vízáteresztő és a víztartó képességét. A művelés intenzitásának – így a menet-számnak vagy a haladási sebességnek – a csökkentésével, a forgatás nélküli talajműveléssel vagy talajtakarással szintén sokat tehetünk azért, hogy a talaj vízháztartása a lehető legjobb legyen.
Mindezeken túl ma már innovatív eljárások is elérhetőek a víz megtartására. Ilyen a magyar fejlesztésű VízŐr, amely iránt egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés mutatkozik. A terméket a világ számos pontján, köztük afrikai, ázsiai és dél-amerikai országokban tesztelik, több helyen már az engedélyeztetése is folyamatban van. Amint azt Vattay antal, a Water&soil Kft. ügyvezető igazgatója a NAKlapnak elmondta, a talajkondicionáló készítményt a 2000-es évek elején kezdték el kifejleszteni. Majd’ egy évtizedes, vegyészek, mikrobiológusok, agrár- és közgazdász szakemberek bevonásával végzett kutatás vezetett a termék megszületéséhez. A jellemzően organikus alapú összetevőket tartalmazó, így a biogazdálkodásban is alkalmazható, biominősítésű készítmény három hónapig fejti ki kettős hatását: egyrészt megköti a levegőben lévő párát, másrészt pedig lecsökkenti a talajból a víz kipárolgását. Közben a készítmény összetevői maradéktalanul lebomlanak vagy növények és a talajban lévő mikrobák tápanyaga lesz.
A VízŐr folyékony halmazállapotú, így hígítva, permetezőgépekkel – akár a pre-emergens gyomirtó szerekkel együtt – juttatható ki a földekre. Használata elsősorban a tavaszi vetésű növényeknél, a kertészeti kultúrákban, gyümölcsösöknél, illetve a gyepeknél ajánlott. Vattay Antal szerint az üzemi kísérletek eredményei bizonyították a termék hatékonyságát. Öntözés nélküli kultúrákban a készítmény alkalmazásával akár 10–20 százalékkal is nőtt a terméshozam, öntözéses gazdálkodás esetében pedig a termés növelése mellett akár felére is csökkenthető az öntözési költség.
(NAKlap, 2019. áprilisi szám)