A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint abban szinte biztosak lehetünk, hogy 2020 után is lesz közös agrárpolitika, azonban jelentősen átalakulhat. Az EU-ban eltérő álláspontok uralkodnak.
A KAP várható alakulásáról készített összeállítást a Magyar Hírlap. A lap szerint a visegrádi és a balti országok a megfelelő forrásokkal ellátott, erős, kétpilléres rendszer fenntartása mellett érvelnek. Szerintük az agrárpolitikának a jövőben is a termelőket kell szolgálnia, az agrárpénzeket továbbra is kizárólag a gazdálkodóknak kell kapniuk, a pénzügyi keretnek pedig a jelenlegi szinthez hasonló összegűnek kell lennie. Azonban sem a skandináv országok, sem Hollandia nem osztják ezt az álláspontot. A legjobb alkupozíciója Németországnak és Franciaországnak van. A KAP költségvetése az EU összköltségvetésének körülbelül a 38 százalékát teszi ki. A KAP keretében a 2014–2020 közötti időszakban 408 milliárd eurót lehet elkölteni.
A NAK szerint a közvetlen támogatásoknál kaphat minden eddiginél nagyobb szerepet a fenntarthatóság. Akár még azt is el lehet képzelni, hogy a teljes területalapú támogatást zöldítési feltételekhez, vagy akár újabb növényvédőszer- és műtrágyahasználattal kapcsolatos feltételekhez kötik. Arra is lehet számítani, hogy az úgynevezett II. pilléres forrásoknál – mint amilyen most a Vidékfejlesztési Program – egyre jobban a visszatérítendő támogatásokra helyeződik a hangsúly. A kamara elkötelezett a közös agrárpolitika fenntartásában, hiszen jelentős haszonélvezője ennek az ország. A kamara célja, hogy valamennyi tagországban csaknem azonos hektáronkénti uniós támogatás társuljon.
(forrás: Magyar Hírlap/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön