Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete 2018. április 18-20. között Szófiában rendezi meg az e-mezőgazdaságról szóló fórumát. A szervezet szakértője szerint hagyni kell a gazdákat új utakra lépni.

A mezőgazdaság számára, hasonlóan a többi gazdasági ágazathoz, mára a modern technológiák széles skálája áll rendelkezésére. Nevena Alexandrova, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mezőgazdasági innováció és tudásmegosztás szakértője szerint az újdonságokat el kell juttatni minden gazdához, mi több, lehetővé tenni, hogy azokat kreatívan alkalmazzák a mindennapokban.

– Napjainkban sokat hallani az „e-mezőgazdaságról” – mit jelent ez pontosan?
– Az „e-mezőgazdaság” az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását jelenti a mezőgazdaságban, ideértve a növénytermesztést, állattenyésztést, halászatot és az erdőgazdálkodást. Az innovatív technológiák áthatják az egész élelmiszer-ellátó rendszert, sokszor olyan hagyományos technológiákat is alkalmazva, mint a rádió, televízió, mobiltelefon stb. Tevékenységében a FAO egyszerre dolgozik az új technológiák terjesztésén és a használatukhoz szükséges feltételek biztosításán, hogy az újítások bárki számára elérhetőek legyenek, különösebb kockázat nélkül.

– Miért fontos a mezőgazdaságban a technológia használata?
– A mezőgazdaság nagymértékű szaktudást igényel. A megfelelő időben a pontos információhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a vidéki gazdaságok versenyképességéhez és eredményességéhez. Az elmúlt 15 év információs és kommunikációs forradalma az életünk összes területén változást hozott. Miért lenne ez alól épp a mezőgazdaság kivétel? Ráadásul a mezőgazdaság napjainkra messze túlmegy a földművelés fogalmán, összekapcsolódik más ágazatokkal és ez az integráció hatékonyságát a digitalizáció révén tudjuk biztosítani.

– Melyek a rendelkezésre álló technológiák?
– A szenzortechnológia elég jelentős. A távoli érzékelővel adatokhoz juthat a termelő a talaj és levegő hőmérsékletéről, a nedvességtartalomról, az időjárási viszonyokról és más egyebekről. Az úgynevezett ’Internet of Things’ (IoT) /magyarul a „dolgok (tárgyak) internete”/ szintén fontos a mezőgazdaságban. Ez egy olyan technológia, mely az internetes hálózatokon keresztül teszi lehetővé az eszközök egymással való kommunikációját, nagy mennyiségű adatot generálva. Például, adatot összegyűjtünk különféle forrásokból – a talajtól egészen az égig –, majd egy egységes platformon egyesítjük ezeket, nagy adatmennyiséggel látva el a gazdákat. Az információs és kommunikációs technológia révén továbbítunk piaci és árinformációt a gazdáknak, segítve őket a döntésben termékeik értékesítéséről. Az élelmiszerek nyomonkövethetősége nagyon fontos. A technológia lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek teljes útját végigkövessük – a termelőtől egészen a szupermarketekig. Ezáltal láthatjuk, volt fagyasztva és felengedve a termék, és ha igen, hányszor. A pilóta nélküli légi járművek – közismertebb nevén a drónok – kiválóan alkalmasak információ begyűjtésére nagy területekről . A drónok által készített képek előnye a műholdas felvételekkel szemben a magasabb felbontás, ezzel lehetővé téve a növényi kártevők, betegségek, gyomok vagy az aszály időbeni felismerését. Mindezt úgy, hogy a gazdálkodóknak egy lépést sem kell tenniük a földeken. Itt meg kell említenem, hogy míg sok kistermelő számára nem okoz gondot területük bejárása, az internet-hozzáférés annál inkább. Pedig szükségük lenne mobil- és okostelefonra, mobilinternetre, internetes tudásmegosztó felületekhez való hozzáférésre, de még a rádióra és televízióra is. A mai napig számos ország vidéki területein nincs kiépített internetes infrastruktúra. A blockhain (blokklánc) technológia forradalmasíthatja a mezőgazdasági termékek kereskedelmét, mivel teljes átláthatóságot biztosít a teljes értéklánc minden fázisában, hogy ki mit csinál, hogy módosítja az árat. Elméletben egy nap akár talán még a kiskereskedőkre se lesz szükség.

– Ezek szerint az e-mezőgazdaság jó dolog?
– Fogalmazzunk úgy, hogy az új technológiák hatalmas lehetőséget kínálnak a mezőgazdaság számára. Használatukkal hatékonyabbá, biztonságosabbá, kevésbé munkaigényessé válhat a szektor; összességében pedig vonzóbbá a számítógépes világban otthonosan mozgó fiatalok számára, és talán az idősebb, mozgásában akadályozott generációk számára is.

– Lehetnek hátrányai is?
– Még vannak tisztázandó kérdések az általános szabályok és szabványok szintjén, például hogy mely adatok tekinthetőek nyilvánosnak és mindenki által hozzáférhetőnek, vagy kiknek a tulajdona a mezőgazdasági termelők adatai (a gazdálkodóé, a tanácsadó cégé, a fejlesztőé vagy a kormányzaté), továbbá az adatkezelés kapcsán a személyes adatok védelme és ehhez hasonlók. Az igazi gond azonban az, hogy nemzeti stratégia nélkül, ami biztosítja a vidéken élők hozzáférését is, az országok könnyen nyerteseket és veszteseket kreálhatnak. A nemzeti stratégia kidolgozása egy olyan folyamat, amely figyelembe veszi az adott ország saját vidékfejlesztési céljait és amelyben minden érintett részt vesz – a kisbirtokosoktól és a családi gazdaságoktól egészen a nagyüzemi élelmiszeripari vállalatokig.  Az e-mezőgazdaság helyi adottságokhoz igazítása javíthatja a vidéken élők megélhetését és jövedelmét. A FAO világszerte számos országot támogat ebben és reméljük, az Európa és Közép-Ázsia térség számos országával is együtt fogunk dolgozni a jövőben. A mi üzenetünk, hogy a lényeg nem egy bizonyos technológiában vagy eszközcsoportban rejlik. A legfontosabb dolog, főleg a kistermelők esetében, hogy legyen befogadóképesség és ösztönzés az újításokra. Amint megteremtődnek ennek feltételei – mint a hozzáférés a technológiához, tudáshoz és infrastruktúrához –, a gazdák kiválasztják a számukra szükséges eszközöket és ezek segítségével új módszerekkel és megoldásokkal rukkolnak majd elő.

(forrás: ENSZ FAO)