Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.
A 2021 és 2027 közötti MFF-re vonatkozó, a parlamenti álláspontot tartalmazó időközi jelentést 429 szavazattal, 207 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett fogadták el. A parlament kiemelte, hogy egységes és készen áll a következő, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről (MFF) szóló tárgyalások elkezdésére a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal. A képviselők egyben sajnálatukat fejezték ki, hogy a tagállamok még nem jutottak előre a közös álláspontjuk kialakításában.
A képviselők az Európai Bizottság által benyújtott MFF-javaslatot kiindulópontnak tekintik, és úgy vélik, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az Európai Unió eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előtte álló fontos kihívásokra. A parlament az alábbi prioritásokat sorolta fel (a teljesség igénye nélkül):
- a Horizon Europe kutatási programra szánt összeget emeljék 2018-as árakon számított 120 milliárd euróra (a Bizottság 83,5 milliárd eurót javasolt);
- bővítsék az európai stratégiai befektetési tervet (az ún. Juncker-tervet);
- növeljék a közlekedési infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra szánt összeget;
- őrizzék meg a mezőgazdaságra és kohézióra szánt összegek korábbi szintjét;
- szánjanak kétszer annyit a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, háromszor annyit az Erasmus+ programra;
- és az éghajlatváltozás kezelésére szánt összeget legalább az MFF összegének 25 százalékában állapítsák meg, amelyet a lehető leghamarabb, de 2027-ig mindenképp emeljenek 30 százalékra.
Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldala nagyon bonyolult, igazságtalan, nem átlátható és az uniós polgárok számára teljesen követhetetlen – jelentették ki a képviselők az unió saját bevételeinek tervezett reformja kapcsán. Bármilyen új rendszernek jelentősen csökkentenie kell a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló bevételhányadot, és elegendőnek kell lennie az új MFF-ben megállapított uniós kiadások fedezésére. A parlament támogatja a tagállami visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok felszámolását.
A képviselők új saját bevételi források kijelölését kérik. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó (amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magába foglalná), az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó. A képviselők hangsúlyozták: a költségvetési kiadások és bevételek kérdését egy füst alatt kell rendezni, vagyis az MFF és a saját bevételek csomag kapcsán minden kérdést nyitva kell hagyni egészen addig, ameddig mindkét területen megállapodás nem születik.
A parlament az MFF-ről szóló állásfoglalása 2018 márciusi elfogadása óta készen áll a Tanáccsal folytatandó tárgyalásra, amelyek azonnal elkezdődhetnek, ha a Tanács elfogadja közös álláspontját. Az új MFF-rendelet elfogadásához a parlament hozzájárulására van szükség. A képviselők várakozásai szerint „a 2019-es európai választások előtt megfelelő megállapodást kell kötnünk annak érdekében, hogy elkerülhessük, hogy a pénzügyi keret késedelmes elfogadása miatt az új programok komoly hátránnyal induljanak el."
A NAK 2020 utáni közös agrárpolitikáról szóló álláspontja itt elérhető.
(forrás: EP/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön