A november végi megyei küldöttgyűlésen a tagok Berek Gábort választották meg a nemzeti Agrárgazdasági Kamara somogyi elnökének a hat és fél év után búcsúzó Gombos Sándor helyett. A szakember szívügyének tekintette és tekinti ma is a somogyi agráriumot, melytől nem szakad el véglegesen.
Hogyan lett 2013-ban a kamara elnöke, mi volt akkor a cél?
Tizenkét évnyi egyetemi munka után az üzleti szférában dolgoztam, majd 2010-ben kerestek meg, hogy legyek az akkori Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal regionális vezetője, három évvel később pedig a szerveződő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetői kértek fel arra, hogy lássam el a megyei elnöki feladatokat. Szívesen elvállaltam, mert nagy lehetőségeket láttam az új szervezetben. Mindig is úgy gondoltam, hogy az agárkamarának is kiszolgáló, szolgáltató, érdekvédelmi szervezetnek kell lennie. Gondoljunk csak arra, hogy Somogyban mintegy 15 ezer tagja van a kamarának, amiből 10-12 ezer kimondottan kis agrártermelő, és ezeket a kicsiket mindenképpen gyámolítani kell. Nincs adminisztratív hátterük, nincs informatikai jártasságuk, tehát a falugazdászoknak kell kiszolgálniuk őket, hogy egyáltalán valamilyen támogatáshoz hozzájussanak vagy eleget tudjanak tenni bejelentési kötelezettségeiknek.
Hogyan oszlik meg nagyságrendet tekintve a többi megyei gazdálkodó?
Körülbelül 5 ezer jelentősebb volumenű agrártermelő van a megyében, mintegy 7 ezer azoknak a gazdáknak, illetve vállalkozásoknak a száma, akik egységes kérelmet nyújtanak be, és az utóbbiak közül is szinte a 80 százaléknak a kérelmét a falugazdászok adják be.
Mi volt a legfontosabb, legnagyobb feladat?
Amire mi nagyon odafigyeltünk, az a kistermelők felkarolása, és ennek ők örültek is. Az előbb már említett gyámolításon túl segítséget nyújtottunk azoknak, akiknél láttuk, hogy bár falun szeretnének maradni és dolgozni, de tudnak felesleget termelni, amit valamilyen csatornán keresztül el akarnak adni. Ezeknek a csatornáknak a kiépítése volt a legfontosabb feladatunk, hiszen felméréseink szerint a megyében 700 olyan kistermelő van, aki képes lenne megjelenni a piacon, közülük 100-120 termelővel vagyunk kapcsolatban, aki ezt szeretné is meglépni.
Mivel tud/tudott segíteni számukra a kamara?
Egyrészt kistermelői piacokat szerveztünk, ami egyre népszerűbb a vásárlók és fogyasztók körében is, egyre többen szeretik tudni, hogy honnan, kitől származik az az áru, ami később a család asztalára kerül. Életre hívtuk a Gasztrorandi, Gasztrotali programot, ahol a kistermelőket a vendéglátókkal hoztuk össze, ahol még mi is meglepődtünk, hogy a legjobb éttermek képviselői, séfjei is megjelentek, keresve azokat a helyi ízeket, melyekkel különlegessé tudják tenni a kínálatukat. Ilyen például a somogyi szarvasgomba vagy a különleges lekvárok és szörpök sokasága.
Ugyanakkor a nagyközönség felé is nyitott a szervezet.
Igen, egyik ékes példája a megyei borstratégia vagy a Somogyi Borfesztivál, a Somogyi Bormustra, ahol és amikkel a megyei önkormányzattal közösen a somogyi borokat akartuk és akarjuk bemutatni a fogyasztóknak. A bor egy igen vonzó élelmiszer, és ezeken a rendezvényeken ez be is bizonyosodott, hatalmas érdeklődés övezte ezeket a programokat.
Hogyan tovább Gombos Sándor nélkül?
Egy nagyon jó kis csapat jött itt össze a megyében a kamaránál, és remélem, hogy az utódom is folytatni fogja a már megkezdett munkát. Az elmúlt években sok megmérettetésen átestünk, és a megye mindig jól is szerepelt, kívánom, hogy ez a jövőben is így legyen. Biztosan hiányozni fog először az a napi rutin, amit kialakítottam az elmúlt hat és fél évben, és a telefonom is csörögni fog egy darabig, de állok a kollégák rendelkezésére, ha valamilyen kérdésben segíteni tudok. A középméretű szőlőbirtokom ad bőven munkát, az egyetemen is maradok óraadóként, ami szellemileg frissen tart, és ami a legfontosabb, hogy több időt tudok majd a családommal tölteni.
(forrás: Kapos Extra)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön