2019. február 3-án, Tatabányán, a Puskin Művelődési Házban nagy érdeklődés mellett zajlott le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Turul Méhész Egyesület által közösen szervezett méhész fórum.
A fórum célja az volt, hogy több szemszögből rávilágítson a méhészetekben jelenleg legnagyobb gondot és kihívást jelentő problémáról, az atkáról. Az előadók között volt a tudományos kutató, gyakorló méhész és méhész állatorvos is. Mindegyik előadó a saját szemszögéből, saját tevékenységében szerzett tapasztalatait osztotta meg a szép számú hallgatósággal.
Elsőként „Varroa atka bemutatása, közelről” címmel Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanár ismertette a Varroa destruktor parazitáról a legújabb ismereteket. Elmondta hogyan fejlődnek az atkák, hogyan válnak ivaréretté, hogyan zajlik a szaporodásuk. Részletesen beszélt arról, hogy a fiasítás befedése előtt hogyan húzódik be a nőstény atka a sejtekbe, ott hogyan szaporodik, majd a kikelő új atka egyedek hogyan jutnak el szintén az ivarérett korig és a szaporodásig. Az előadásból magyarázatot kaptunk arra is, hogy az atkák miért részesítik előnyben inkább a herefiasítást. Azt is megtudtuk, hogy az atkák testét borító szőrzet hogyan segít az atkának a méheken való kapaszkodásban. Az érdekes előadást sok látványos, elektronmikroszkópos fotóval tette még színesebbé.
A tudományos megközelítés után „Varroa atka elleni védekezés engedélyezett szerekkel” címmel Dr. Kelemen Bálint méhész, állatorvos a saját méhészetében végzett atka elleni védekezésről számolt be. A 200 családos árutermelő méhészetében 2015 óta végez feljegyzéseket az atka ellen használt szerekről, azok alkalmazásának idejéről és módjáról. A kezelések eredményeit, hatását a lehullott atkák és a kezelés után még megmaradó atkák számát is folyamatosan ellenőrzi, számolja és ezeket az adatokat is feljegyzi. Az elmúlt évek adatait elemezve azt tapasztalta, hogy az állományon belül van néhány család, mely azonos kezelés mellett éveken keresztül alig mutat atka fertőzöttséget, lényegesen jobb (kevesebb) az atkaszám. Ezekből a családokból szeretne genetikai vizsgálatokat kérni, hogy kimutatható-e valamilyen genetikai különbség ezen családok és az „átlagosan” atkafertőzött családok között. Ha kimutatható különbség jelentkezik, ez lehet az első lépés az atka toleráns genetikai vonalak kialakításában.
A következő, „Méhek takarmányozása és technológia” című előadás prezentálója Dr. Hegedűs Dénes méhész, állatorvos volt. Előadásában részletesen beszélt a méhek emésztéséről, különösen a virágpor emésztéséről. Külön kitért a víz fontosságára, mely a virágpor emésztéséhez elengedhetetlen. Technológiájuk ismertetésével a biológiai védekezés fontosságát emelte ki. Előadásában a több éves gyakorlatban jól bevált módszerét nagy részletességgel fejtette ki. Anya zárkázásával fiasítás mentes időszakot hoz létre, ezzel az atkák biológiai szaporodását akadályozza meg. Így a méheken lévő atkákat teljes mértékben sikerül gyógyszeres kezeléssel eltávolítani. A családok fejlődése parazitáktól mentesen indulhat meg, ezzel a kaptárba jutatott vegyszerek mennyiségét is lényegesen csökkenteni lehet.Felhívta a figyelmet az elkerülendő apróbb hibákra is.
Az utolsó előadó, Németh Zoltán volt, ő a „Varroa atka elleni védekezések összehasonlítása” címmel tartott előadást. Gyakorló, árutermelő méhészként elmondta, hogy a különböző kémiai szerek hogyan hatnak az atkákra és a méhekre. A méhek szempontjából minden szert károsnak értékel, kivéve a megfelelően alkalmazott oxálsavat. Kiemelte, hogy a legtöbb atkaölő nem képes a fedett fiasításban pusztítani az atkákat, tehát minden beavatkozás csak az éppen a kezeléskor méheken lévő atkát éri, a fedett sejtekben lévőt nem bántja. A méheket viszont igen. Ezen tapasztalatok alapján ő már hosszú évek óta csak oxálsavat használ, ennek ellenére elégedett a méhcsaládjai egészségével és termelési eredményeivel egyaránt.
A fórum kiváló lehetőség volt az új ismeretek begyűjtésére. A méhészek elégedettek voltak az előadások színvonalával, bár a végére többen is elfáradtak a sok információtól.
(nak.hu)