A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei szervezete 2019. április 14-én a 20. Gyulai Pálinkafesztivál keretében „Pálinka, mint a Kárpát-medencei nemzeti összetartozás szimbóluma” címmel interaktív gasztronómiai bemutatóval egybekötött szakmai rendezvényt tartott a Várkertben.
A programot Dr. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke nyitotta meg:
– A nemzet a legfontosabb összetartó ereje a nyelv, de vannak más szokások és dolgok is, amelyek összekötnek minket, ilyen például a pálinka, amely ránk, magyarokra jellemző – mondta.
Bora Imre, a Gyulai Pálinkafesztivál igazgatója köszöntőbeszédében hangsúlyozta:
– Gyula a pálinka bölcsőjének is számít. Az ital innen indult hódító útjára, és a fesztiválnak jelentős szerepe van abban, hogy a pálinka hungarikummá válhatott.
Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke elmondta, idén a szilvapálinka kerül a középpontba.
– A szilvának pedig ott a helye a konyhában, pálinkaként is. A páclében csodákra képes, legyen szó húsról, zöldségekről, gyümölcsökről. Több ételbe főzés közben önthetünk is egy kis szilvapálinkát, természetesen csak kis mértékben használjuk. Nem az alkoholtartalma, hanem az illata, az aromája a fontos. És ahány szilva, annyiféle íz, savasság, mely könnyítheti, karakteresebbé, zamatosabbá teheti az ételeinket. És ami még különleges, házi sajtokat is érlelhetünk benne.
Birkás István, a Birkás Pálinkaház tulajdonosa a pálinka magyar fogyasztási kultúrában elfoglalt helyéről tartott előadást.
– Napjainkban a pálinka ünnepi eseményekhez, családi összejövetelekhez kötődik. Ha mértékletesen – napi négy centiliternél nem többet – veszünk magunkhoz, akkor szervezetünkre jótékony hatással van. A pálinka igazán sokoldalú ital, de a jó pálinkában félreérthetetlenül felismerjük annak a gyümölcsnek az aromáját, melyből készítették. Ha bármilyen más illatot, szagot érzünk, amely akár kellemetlen is lehet, az gyártási, előállítási hibát jelez. A pálinkát legjobb 18-20 °C-n felszolgálni, hogy a gyümölcs kellemes ízét teljes mértékben élvezhessük. Ehhez pedig megfelelő formájú poharat kell választanunk. Ez az úgynevezett tulipánforma, amely alul öblös, felül összeszűkül. Ez azért fontos, mert az alsó, öblös részben található nagy felületű párlat illatanyagait a felső rész összeszűkítve az orrhoz vezeti.
Nagy Árpád, az Árpád Pálinka tulajdonosa a lepárlásban használt technikai újdonságokról beszélt. Lunczer Attila pálinkamester a hagyomány és a technológia összehangolását, annak fontosságát hangsúlyozta.
– Kisüsti, valamint egymenetes, cefreporlasztással erősített lepárlási eljárást alkalmaz munkája során. A jó pálinka nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot, ízfokozót és természetesen cukrot sem. Az ágyas pálinkák esetében tartósítószer nélküli, kemencés aszalványokat használ, melyek több hónapon keresztül adják hozzá esszenciájukat a pálinkához. Az alkoholfok kérdését nagyon fontosnak tartja. Gyümölcsfajtánként változik a fok beállítása, annak függvényében, hogy az adott termék milyen erősségű alkoholtartalom mellett mutatja a leggyümölcsösebb, legharmonikusabb arcát íz és illat szempontjából.
Békési Zoltán pálinkafőző mester az ágyaspálinka-készítés kutató-fejlesztő munkával kapcsolatosan rövid kitekintést osztott meg a közönséggel. Az előadók Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács segítségével finomabbnál finomabb pulykaételekkel prezentálták a pálinka jelentőségét és szerepét a konyhában a látogatók nagy megelégedésére. Hiszen a magyar pálinka a gasztrokultúránk jelképe, melynek ilyen formában is meg kell jelennie.
(nak.hu)