A Copa-Cogeca Food Chain munkacsoportja 2018. február 7-én tanácskozott. Itt a NAK képviselője ismertette a kamara álláspontját és igényeit a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó új uniós szabályozással kapcsolatban.
Az elmúlt években folytatott európai felmérések és konzultációk rávilágítottak, hogy az élelmiszer ellátási láncban jelenlévő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (Unfair Trade Practices, UTPs) negatívan befolyásolják a lánc működését és a lánc szereplőinek pozícióját az agrár-élelmiszeripari termékek piacán. Az Európai Unióban évek óta keresik a megoldást a probléma rendezésére, a lehetséges ellenintézkedések bevezetésére. A korábbi munkákra épülve az Európai Bizottság 2017 második felében nyilvános konzultáció keretében gyűjtötte össze a mezőgazdasági termelők, feldolgozók, kereskedők és más érdekelt felek véleményét a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatosan. Az európai mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági termelő szövetkezetek szervezete, a Copa-Cogeca magyarországi képviselőjeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számos olyan kamarai tagot is kért tapasztalatainak megosztására, akik érintettek lehetnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szereplőjeként.
A Copa-Cogeca Food Chain munkacsoportja 2018. február 7-én tartott brüsszeli ülésén az eredmények alapján összeállított javaslatra reagálva a tagállamok képviselői beszámoltak az UTP-k tárgyában kialakított nemzeti álláspontjukról. A Copa-Cogeca Food Chain munkacsoportjában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Vadász Sándor, az élelmiszeripari igazgatóság munkatársa is beszámolt a hazai tapasztalatokról, ismertette a kamara álláspontját és igényeit az új uniós szabályozással kapcsolatosan. Elhangzott, hogy bár a magyarországi törvényi szabályozás a legerősebbek közé tartozik Európában, de annak betartatása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatók felelősségre vonása gyakran elmarad.
Megállapítható, hogy a tagországok eltérő helyzetben vannak a problémát illetően, ugyanakkor a NAK több tagállam képviselőjéhez hasonlóan úgy véli, hogy az új uniós szabályozás határozza meg a kereteket, de ne gátolja a nemzeti szabályozást, ami maradjon tagállami hatáskörben. A tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni fellépés pedig ne akadályozza az olyan horizontális és/vagy vertikális együttműködések létrejöttét, amelyek pont a piaci hátrány kiküszöbölése és az alkupozíció erősítése céljából jönnek létre. A kamara fontosnak tartja továbbá a szerződéses viszonyok létrejöttének ösztönzését, amihez szerződésminták összeállítását javasolta a munkacsoport ülésen. Kiemelte, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályozás betartásának ellenőrzését és a szankció mértékének meghatározását a tagállamok hatóságai végezzék a továbbiakban is. A piaci szereplőkre pedig azon ország szabályozása vonatkozzon, amelyik országban a károkozás történt. Elhangzott továbbá, hogy a károkozás mértékével arányos mértékű szankció megállapításához kockázatelemzési modellt célszerű felállítani. Emellett fontos a minimális kár mértékének meghatározása és a kártérítés rövid időn belül történő kifizetése. A NAK javasolja egy olyan európai szintű hatóság létrejöttét, amely a vitarendezésben megfelelően el tud járni olyan esetekben, amikor az tagországi szinten nem kezelhető. A piaci szereplők védelme érdekében a magyar képviselet tanácsolja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot alkalmazó piaci szereplők és a vizsgálati eredmények közös, EU-s szintű nyilvántartását és nyilvánossá tételét.
A Copa-Cogeca a tagállamoktól beérkezett vélemények alapján fogalmazza meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal (UTPs) kapcsolatos álláspontját, amit továbbít a Bizottság felé. A Food Chain munkacsoport májusban tartja következő ülését.
(nak.hu)