Országos hírek

Hajdú-Bihar megyében valósul meg a tervezett öntözésfejlesztési beruházások jelentős része, ami nagyban javíthatja az ágazat jövedelemtermelő képességét. Szólláth Tibor, a NAK megyei elnöke szerint emellett tovább kell erősíteni a Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásainak bevonását az agrárágazatba ahhoz, hogy hosszútávon a magas hozzáadott értékű termékek jelentette pluszjövedelmek tovább javítsák a megye agrárgazdaságának versenyképességet.

A kamara megyei szervezetei közül a hajdú-bihari az egyik, ahol az elnök egyben települési vezetőként is tevékenykedik a mindennapokban. Szólláth Tibor 2017-ben került – új elnökként – a megyei szervezet élére Hajdúnánás polgármestereként, és miután utóbbi tisztségre újból megválasztották, a következő időszakban is kettős feladatot lát el. Mint a NAKlap megyebemutató sorozata keretében tett látogatásunkkor elmondta, két éve egy jól működő, jól szervezett megyei igazgatóságot vett át, és számára nagy segítséget jelent, hogy erre a kiváló csapatra azóta is támaszkodhat.

Megyei mindennapok

Ahogy fogalmazott, a közel 32 ezer fős megyei kamarai tagság elvárásai szerint dolgoznak, ami – tekintve a megye agrárszerkezetének sokrétűségét – nagy kihívást jelent.
– Amit a legjobban várnak a kamarától a mi tagjaink, az a gazdasági érdekérvényesítés, a lobbitevékenység, a bürokratikus akadályok csökkentése, a szabályozási környezet javítása, a versenyképességi feltételek megteremtése – mondta Szólláth Tibor. – A helyi gazdálkodókról a falugazdászok leveszik az adminisztrációs terheket, de tagi igény van nálunk például a laborszolgáltatások közvetítésére, amivel várhatóan kisebb gazdálkodók élnek majd. Szintén közreműködünk a tápanyaggazdálkodási-tervek elkészítésében. Továbbá vannak olyan speciális ügyek, amiben a megyei szervezet közbenjárását kérik a tagjaink: ilyen például a védett állatok (vadliba, daru, vetési varjú, seregély) okozta vadkár, amiben, érthetetlen módon, évek óta nem tudunk áttörést elérni!

Mindemellett fontos megyei feladat a tudás- és információátadás: évente több száz szakmai rendezvényt, fórumot, konferenciát, csoportos tájékoztatót tartanak a Hajdúságban, illetve az igazgatóság október elejétől kéthetente e-mailben megyei hírlevelet is küld tagjainak. Továbbá a megyei igazgatóság minden évben társszervezője az egyaránt országos jelentőségű Farmer Expónak és Hajdúsági Expónak. 2019-ben pedig hagyományteremtő szándékkal megrendezték az Öko Expót, amelynek központi témája az élő talaj volt. Közreműködnek még a megyei agrárszakképzés fejlesztésében, a gyakorlati képzés erősítésében is.

Az irány jó, de…

Szólláth Tibor nagy eredmények tartja azt is, hogy az öntözés fejlesztésében is sikerült előre lépni a NAK, a Magosz és a kormány egyetértésének köszönhetően.
– Az ország öntözhető területének 20-25 százaléka itt található. Az öntözésfejlesztési stratégiát megalapozó vízigény-felmérésből kiderült, hogy az országosan megkérdezett 43 ezer gazdálkodóból közel 11 ezer hajdú-bihari gazdálkodó volt. Közülük 1100 öntöz jelenleg 12 ezer hektáron, holott mintegy 34 ezer hektáron volna rá lehetőség. A felmérés szerint további közel 6500 megyei gazdálkodó szeretne öntözni közel 150 ezer hektáron. A kormány által biztosított évi 17 milliárd forint összességében száz priorizált beruházásra fordítódik, aminek a fele a megyénket érinti, illeszkedve a felmért öntözési igényekhez – magyarázta. – Az irány jó, bár szerintem ahhoz, hogy igazi országos áttörést tudjunk elérni az öntözésben, közel egymillió hektár öntözött terület elérése lehetne a cél! Ezen cél érdekében egy nagyságrenddel több forrásra, mintegy évi 170 milliárd forint fejlesztésre lenne szükség!

Mindezt egy másik irányba fűzte tovább. Mint mondta, a nagyobb öntözött területen jelentősebb az esély az ágazat jövedelemtermelő képességének a javításához. Ezt a folyamatot javíthatja a magyar élelmiszeripar megkezdett fejlesztése, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékek készüljenek, vagyis ne nyersanyagot, hanem feldolgozott termékeket adjanak el! Ez Hajdú-Bihar szempontjából azért is fontos, mert a kukoricának, zöldborsónak országosan itt a legnagyobb a vetésterülete, illetve jelentősek az alma-, a meggy- és a szilvaültetvények. Úgy vélte, fejlesztendő a kalászosok, az olajnövények, a torma helyben történő feldolgozása, a bioetanol gyártása, a zöldség és gyümölcs konzervipari feldolgozása és frisspiacra történő értékesítése.

További lehetőségként említette, hogy a GMO-mentesség ne csak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is érvényesüljön.
– Ma becsapjuk magunkat, amikor GMO-mentes országról beszélünk, miközben mindenki tudja, hogy az állattenyésztésben használt szója jelentős része GMO-s termesztésből származik! Pedig az öntözés fejlesztésére alapozva képesek lennénk az alaptörvénynek megfelelően GMO-mentes fehérjével ellátni Magyarországot! – mondta.

A megyei elnök szerint a kamara egészének és a megyei szervezetnek is fontos feladata, hogy az agrárium szereplőinek jövőképet adjon, hogy hozzásegítse a benne dolgozókat a magasabb jövedelem eléréséhez. Ez ugyanis az egyetlen út a vidéken maradáshoz.
– Ehhez növelni kell a termesztés intenzitását és a feldolgozottsági szintet, illetve kutatás-fejlesztés bevonásával előállított, magas hozzáadott értékű termékkel a piacra lépni. Az ezekből származó haszonnal képes egy gazdálkodó eltartani a családját, valamint képes megfizetni a munkavállalóit – jegyezte meg Szólláth Tibor. – Érdemes figyelembe venni, hogy a Debreceni Egyetemen zajló multidiszciplináris képzések és kutatások eredményeként a régió innovációs potenciálja is kimagasló. Az élelmiszerfeldolgozói oldal számára a fejlesztési források rendelkezésre állnak, a kérdés inkább az, hogy az érintettek tudnak-e szintet lépni: a nyugati technológiai színvonalat kívánják elérni vagy meg is haladni azt?

Nem jártak rosszabbul a gazdák

Hajdú-Bihar megye esetében megkerülhetetlen téma a leendő német autógyár. Még a 2018-as Hajdúsági Expo agrárfórumán megyei agrárvállalkozások vezetői aggódtak, hogy a debreceni üzem majdani beindulása hátrányosan érintheti a megye agráriumát. Egyfelől, mert mezőgazdasági művelés alatt álló területen létesülne, másfelől, mert elszívja a munkaerőt. Felvetettük: így közel másfél év után is érezhető ez a „vészhelyzet”?
– Komoly dilemma volt, hogy megyei kamaraként miként viszonyuljunk ehhez az ügyhöz. Debrecen, illetve a megye fejlődése, gazdasága szempontjából ez egy rendkívül fontos beruházás, viszont minden elvesztett négyzetméternyi, termőföldért kár – mondta Szólláth Tibor. – Azt kértük a debreceni városvezetéstől, hogy a gazdák ne járjanak rosszabbul, aki pénz helyett termőföldet szeretne, kapjon azt. Ez szinte minden esetben így is történt, sőt, nem öntözhető termőföldek helyett öntözhető területekhez jutottak. A kérdés második felére válaszolva: ha a mezőgazdaságban továbbra is csak a minimálbéres foglalkoztatás a realitás, akkor az ipari beruházások valóban elszívhatják a munkavállalókat, viszont ha az agráriumbeli szereplők az említett fejlesztések révén képesek nagyobb jövedelmet ajánlani, akkor a mezőgazdaság versenyképessége jelentősen javítható!

Hajdú-Bihar megye számokban

A KSH adatai szerint 2018-ban Hajdú-Bihar megyében a szántó 54%-án, 171,8 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. A kukorica kiterjedése (95,5 ezer hektár) 5,7%-kal csökkent, a búzáé (58,5 ezer hektár) 18%-kal nőtt 2017-hez képest. Kukoricából (860,1 ezer tonna) az előző évinél 7,1, búzából (310,4 ezer tonna) 3,6%-kal többet takarítottak be. A hazai kukorica 11%-a ebben a megyében termett.
Az olajos magvúak közül a napraforgó területe (56,4 ezer hektár) 9,4%-kal csökkent 2017-hez képest, ezáltal a szántó 18%-át foglalta el. A termésmennyiség (173,3 ezer tonna) 14%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit. A szántó kisebb részén termesztett repce kiterjedése (7,8 ezer hektár) egytizedével, hozama (24,7 ezer tonna) 14%-kal haladta meg a 2017. évit. Lucernából az egy évvel korábbinál 1,9%-kal kisebb területen (23,6 ezer hektáron), 5,6%-kal kevesebb (107,8 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A megyében kisebb jelentőségű burgonya és cukorrépa kiterjedése és hozama elmaradt az előző évitől. A kukorica és a repce kivételével a termésátlagok nem érték el a 2017. évit.

2019. június 1-jén a sertések száma kisebb, a többi fontosabb haszonállatfajé nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A nyár kezdetén ebben a megyében volt a legnagyobb a főbb állatfajok állománya. Az állattartók 105,5 ezer szarvasmarhát istállóztak, 3,2%-kal többet a 2018. júniusinál. A teljes létszám 47%-át kitevő tehenek száma 2,2%-kal nőtt. Száz hektár mezőgazdasági területre az országosnál 6-tal több, összesen 23 szarvasmarha jutott. A gazdálkodók 2019. június elején 369,9 ezer sertést tartottak, 4,2%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az anyakoca állomány (23,9 ezer) 4,1%-kal kevesebb lett. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma (82) 54%-kal nagyobb volt az országosnál. A juhok száma egy év alatt 0,6%-kal 245,2 ezerre, ezen belül a teljes állomány 76%-át kitevő anyajuhoké 1,1%-kal nőtt. A megye gazdaságaiban az előző év azonos időpontjához képest 5,5%-kal több, összesen majdnem 6 millió tyúkot neveltek. A teljes létszám 17%-át adó tojóállomány 10%-kal csökkent. A megye állattenyésztésében jelentős ludak száma (1,7 millió) 11, a kacsáké (862,0 ezer) 18%-kal fogyott.

A Hajdú-Bihar megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2018-ban 182 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 16%-kal többet az egy évvel korábbinál. A növekedés elmaradt a 18%-os hazai átlagtól. A fejlesztési források 25%-át a feldolgozóiparban, 14%-át a mezőgazdaságban használták fel. A feldolgozóipar beruházásainak volumene 1,8, a mezőgazdaságé 14 %-kal bővült. A megyében 2018. december végén 106 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,3%-kal (országosan 2,1%-kal) többet, mint egy évvel korábban. Főtevékenységük alapján az önálló vállalkozók 54 %-a a mezőgazdaságban tevékenykedett.

(nak.hu/Raffai Ferenc) (fotó: Lévai Zsolt)