Nyár elején vált ismertté a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény, most elkészült az ezzel kapcsolatos kártalanítási folyamatot szabályozó kormányrendelet.
Azok a földrészletek érintettek, melyekre az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg is termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve – függetlenül attól, hogy mely földalapba került kijelölésre vagy nem került egyik földalapba sem kijelölésre. Ezek a földek 2021. január 1-jén – a törvény erejénél fogva – az állam tulajdonába, a Nemzeti Földalapba kerülnek. Így, akik 2021. január 1. napján ún. kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkeznek, kártalanításra tarthatnak igényt. Kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkezőnek minősül az a természetes személy, akinek a nevén 2021. január 1-jén az ingatlanügyi hatóság által vezetett termelőszövetkezeti különlapon aranykorona értékben kifejezett részarány-tulajdon van nyilvántartva, és amely ellenében sem ingatlan tulajdonához, sem kártalanításhoz korábban nem jutott. A kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkezőknek megfizetett kártalanítás mértéke aranykorona jogosultságonként 50.000,- Ft.
A kártalanítási eljárásra irányuló kérelmeket - az 560/2020 (XII.7.) Korm. rendelet szerint – a részarány-tulajdont nyilvántartó, területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivataloknál, az internetes oldalukon közzétett nyomtatványok kitöltésével és a szükséges mellékletek benyújtásával lehet kérelmezni a részarány-tulajdonosnak, jogutódjának vagy a tőlük a jogosultságot megszerző személynek, utóbbiaknak a jogutódlást, illetve a megszerzést igazoló okiratot vagy annak hitelesített másolatát csatolni kell.
A kérelem benyújtása után az ingatlanügyi hatóság dönt a kártalanítás iránti kérelem elbírálásáról és intézkedik a kártalanítás összegének kifizetéséről. A kártalanításról szóló döntésben a hatóságnak rendelkezni kell a kártalanított személy részaránytulajdonának törléséről és a termelőszövetkezeti különlapjának megszüntetéséről, melyet a hatóság a kártalanításról szóló döntés véglegessé válásának napját követő 15 napon belül foganatosít.
A kártalanítások kifizetésére a kérelmek beérkezésének sorrendjében kerül sor, azt a kérelmező által megjelölt bankszámlára történő átutalással teljesítik.
A szabályozás érint olyan speciális eseteket is, mint például ha a területen felépítmény van, azon időközben valamilyen beruházást hajtottak végre. Ilyenkor a beruházó elszámolási igénnyel élhet az NFK felé 2021. december 31. napjáig, vagy a beruházót 2022. május 1-jéig vételi jog illeti meg az a földre az NFK által meghatározott ellenérték fejében, ha a Földforgalmi törvény szerint szerzőképes. Ezen vételi jog gyakorlása során a vételárba be kell számítani a beruházásért járó és az NFK által elfogadott elszámolási igény összegét.
Szintén speciális szabály érvényesül abban az esetben, ha valaki a földrészletet 2008. január 1-étől szakadatlanul birtokolja, az ilyen részarány-tulajdonost 2021. december 31. napjáig vételi jog illeti meg a kiadatlan részaránytulajdona ellenében a birtokában lévő földrészletre.
A kártalanítási kérelmek előterjesztésére tehát 2021. január 1-étől nyitva áll a lehetőség, de fontos garanciális szabály, hogy mivel tulajdoni igényekről van szó, így a kérelmek előterjesztésére és a kártalanítás kifizetésére záró határidő nincs.
(NAK/Dr. Balogh B.)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön