Hamarosan közzéteszik az egységes kérelem változásait rögzítő jogszabályt, amely a termelők és az érdekképviseleti szervek javaslatai alapján alakult ki. Többek között változnak a zöldítési előírások, és a támogatható növénykultúrák is.
Márciusban jelenik meg az a jogszabály, amely az egységes kérelem változásait tartalmazza – mondta el Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkár államtitkára csütörtökön, Nagykátán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest megyei szakmai konzultációs fórumán. Mint mondta, az FM elsősorban a zöldítés és a terméshez kötött támogatások előírásait módosította, figyelembe véve a termelők és az érdekképviseleti szervek javaslatait.
– A zöldítési előírásokban 2017-től kibővül például az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája. Továbbá az elmúlt két év tapasztalatai alapján annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, fenntartási időszakot írunk elő. A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a hazánkban alkalmazott termesztési technológiához igazítjuk, továbbá a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA-területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagaránya meg kell, hogy haladja az 50 százalékot – jegyezte meg Czerván György.
Az államtitkár (középen) ezúttal figyel...
Az államtitkár a termeléshez kötött támogatások módosításaival kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a 2017. évi egységes kérelemben a tejhasznú tehenek esetében csak a március 31-én már leellett, legalább 23 hónapos egyed lesz jogosult, amely március 31-én a kérelmező tenyészetében van.
Előírások változnak a zöldségnek minősülő fűszernövények esetében: támogatható válik például a menta, a bazsalikom, a tárkony, a rozmaring, ugyanakkor kizárásra kerül az olajretek. Az ipari zöldségeknél az étkezési burgonya válik támogathatóvá.
Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetnek. Az előírások célja, hogy ösztönözze a gazdákat a korszerűbb ültetvények létrehozásában.
Czerván György hangsúlyozta: a szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezést az agrártárca 2017-től az eddigi 50 százalálos mértékű támogatást 75 százalékosra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8000-ről 12000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni.
2017-től a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt, melyet először a 2016. október 1. és 2017. március 31. közötti időszakban megvásárolt, illetve tenyésztésbe állított apaállatok után számolhatnak el az állattartók.
(FM Sajtóiroda)
Ne változzon a helyzet
Magyarország agrár-támogatottsági pozíciója különösen kedvező az Európai Unión belül, ezért alapvető érdekünk, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásain belül Magyarország részaránya ne csökkenjen 2020 után – mondta március 3-án Czerván György az Azúr Takarékszövetkezet agrárkonferenciáján, Forrón.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte: 2014-2020 között a Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a KAP támogatásainak részaránya 36 százalék. Ezen időszak alatt a közvetlen agrártámogatások és a vidékfejlesztési támogatások keretében összesen mintegy 12,4 milliárd euró forrás áll rendelkezésre. Hazánk részaránya a teljes KAP költségvetésében 3,2 százalék, ami arányaiban meghaladja a magyar mezőgazdaság súlyát az Európai Unión belül képviselttől.
Éppen ezért hazánk számára a legkedvezőbb helyzet az lenne, ha a jelenlegi támogatási mértékek, konstrukciók nem változnának. Jelenleg a Visegrádi 4-ek országai között kiemelkedően jó az együttműködés, ennek köszönhetően - amennyiben szükséges - az agrárpolitika több területén is közösen tudunk fellépni a nagyobb, nyugati országokkal szemben – fogalmazott Czerván György.
Az államtitkár megjegyezte: az Európai Bizottság a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó elképzeléseit várhatóan 2017 novemberében mutatja be, amelyet 2018 elején követhetnek a konkrét jogszabályi javaslatok. (FM Sajtóiroda)
Szövetkezzenek!
A duplájára emelné a szövetkezetek arányát a kertészeti ágazatban az agrárkormányzat. Nagy István miniszterhelyettes szerint egyedül az összefogás segíthet abban, hogy a termelők leküzdjék a versenyhátrányukat az unióban és megfelelő alkupozícióba kerüljenek a kereskedőkkel szemben.
A szövetkezeti rendszer kiszélesítésével erősítené meg a kertészeti ágazatot a Földművelésügyi Minisztérium. Jelenleg összesen 68 szervezet működik az országban, a tagok száma 16 ezerre tehető. Szövetkezeti termelés összesen 37,2 ezer hektáron folyik ma Magyarországon. A szervezetek által forgalmazott termékek éves értéke 52 milliárd forint, amely az ágazati értékesítés csaknem 20 százalékát teszi ki. Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára a pénteki Magyar Időknek elmondta: a termelők jelenleg is hátrányban vannak a nyugati versenytársaikkal szemben, amit elsősorban a nagyobb szervezettséggel lehetne leküzdeni. Ezért a miniszterhelyettes szerint a szövetkezetek arányát az ágazaton belül a mostani 20-ról 40 százalékra kellene emelni. Ez elsősorban új tagok belépésével, a tagság bővítésével érhető el. (Magyar Idők)