Országos hírek

A NAK társrendezésében a hazai élelmiszer-gazdaság fenntarthatósági kilátásairól tartottak kedden konferenciát, amelynek során az előadók a legfontosabb problémákat és azok megoldási lehetőségeit tekintették át.


A mezőgazdasági termelés természeti erőforrásokra gyakorolt hatásainak mérséklése, annak fenntartható mértéke egyre nagyobb fontosságú. A piaci folyamatokat már rövidtávon is elkerülhetetlenül befolyásolják a negatív környezeti hatások csökkentését célzó jogszabályok, valamint a kötelezettségek felvállalására utaló önkéntes szabványok, ennek ellenére Magyarországon az élelmiszer-gazdaság szereplői egyelőre nem fordítanak kellő figyelmet a problémára.


Egyedülálló iparági betekintés


Ez adta az apropóját az „A rövid távú agrárpiaci kilátások környezeti fenntarthatósági vetülete” című nemzetközi konferenciának, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közösen rendezett 2017. május 9-én. A budapesti eseményen mintegy 200 fő vett részt.

A négy – az élelmiszer-gazdaságot alapvetően más nézőpontból szemlélő, ám egymással egyre szorosabb együttműködésben álló – intézmény olyan elismert szakértőket hívott össze Európa különböző térségeiből, amelyek szakmai tapasztalataikra alapozva a környezeti fenntarthatóság összefüggésében vázolták az agrárpiaci trendeket, különös tekintettel a takarmányok és az állati eredetű termékek értékláncaira.

A konferencia egyedülálló iparági betekintést kínált: egyrészt felhívta az érintettek figyelmét azokra a kihívásokra, amelyeket a kormányzat által, illetve a vállalati felelősségvállalás keretében előírt környezeti fenntarthatósági követelmények támasztanak, másrészt rámutatott olyan innovatív módszerekre és eszközökre, amelyek a versenyképesség javításával segíthetnek megbirkózni e kihívásokkal.

– A különböző európai uniós környezeti szabályozó politikák alapvetően befolyásolják a mezőgazdasági termelés folyamatait, és maga a közös agrárpolitika is komoly eszközöket vonultat fel a természeti erőforrások megőrzése érdekében – mutatott rá köszöntőbeszédében Feldman Zsolt. A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: beruházásokkal, innovációval és az ezekhez szükséges szaktudás révén lehet a versenyképességet és a fenntarthatóságot összhangba hozni.

Jelentős érdeklődés mellett zajlott a tanácskozás


Technológiák ötvözése


Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy jelenleg csakis a fenntartható mezőgazdasági modell biztosíthatja az agrárgazdaság fejlődését, garantálja a természet, a környezet megóvását, és segíti a vidéki lakosság megélhetését, a vidéki munkahelyek teremtését és garantálja a lakosság biztonságos élelmiszer-ellátását.
– A természeti és környezeti szempontok határozottabb érvényesítése ugyanakkor szemléletváltozást is jelent, amihez széles körű együttműködés szükséges. A fenntartható termelés többek között olyan technológiák ötvözését jelenti, amelyek megőrzik a talaj termőképességét, nem szennyezik a felszín alatti vizeket, figyelemmel vannak a biológiai sokféleségre, óvják a növényi és az állati genetikai erőforrásokat. A gazdálkodókban tudatosulnia kell annak: ha nincsenek figyelemmel a fenntartható termelés szempontjaira, az hosszabb távon komoly versenyhátrányt is jelent számukra – mondta.

Mint megjegyezte, napjainkban a világ élelmiszerellátását kétpólusú rendszer jellemzi. Az egyik a tömegpiacot célzó, nagyüzemi élelmiszer-előállításra koncentráló szektor, amely hosszú élelmiszerláncban értékesít, és csak részben foglalkozik a helyi piacok kielégítésével. A másik pedig családi gazdálkodókat, az önfenntartó, önellátó gazdaságokat és kistermelőket foglalja magába. Ez utóbbi szerinte robbanásszerűen fejlődő piacot jelent, amely kézműves és helyi termékekkel képes a lakosság élelmiszerigényét kielégíteni.
– Több EU-tagállam, felismerve a helyi élelmiszerpiacok jelentőségét, keretet teremtett a rövid ellátási lánc fejlődéséhez és támogatási rendszeréhez. A lokális termékek térnyerése, és az úgynevezett relokalizált élelmiszerrendszerek gyorsütemű terjedésének támogatása a jelenlegi közös agrárpolitikájában is helyet kapott – emelte ki.


Törekvések, irányok


Győrffy Balázs hozzátette, Európában az élelmiszerfogyasztási trendek a minőségi és egészségtudatos táplálkozáshoz kötődő élelmiszerek irányába, illetve egyes trendek a hagyományos étkezési szokások újraértelmezése, felelevenítése irányába mozdulnak. Ezek pedig erősen befolyásolják a helyi termelők alkalmazkodását, a termelési struktúra változását. Így indokolt volt a helyi élelmiszerrendszerek áttekintése, az európai és hazai családi gazdaságok helyzetének elemzése és a fenntarthatóság kérdéseire fordított kiemelt figyelem.
– A növény- és takarmány-termékpályák mellett fontos ezekre a folyamatokra nagyobb figyelmet fordítani az állattenyésztési ágazatokban is. Hiszen amellett, hogy az elmúlt években ezeken a termékpályákon érezhető előrelépést történt (a melléktermékek ártalmatlanítása helyett azok hasznosításának irányába); az öko- és biotermékek fogyasztása iránti kereslet is folyamatosan erősödik, különösen a hús-, tej- és tojástermékek területén. Magyarországon is megnőtt az öko- és biogazdálkodás keretében művelt terület és a biogazdálkodást fenntartó gazdaságok száma az elmúlt években, ezek támogatásának a 2020 utáni időszakban is elsődlegesnek kell lennie –vázolta fel jelent és a jövőt.


Előnyből előny legyen


Viszont azt is megjegyezte, hogy mindezek ellenére idehaza az érintettek még nem kellően jelentős figyelmet fordítanak a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásokra.
– Pedig a fenntartható mezőgazdaság iránt elkötelezett, tehetséges hazai szakemberek, megfelelő kibontakozási lehetőséghez jutva, mindig érdemi változásokat tudtak és tudnak elindítani olyan innovatív módszerek és eszközök segítségével, amelyek által megbirkózhatunk e kihívásokkal mind a növénytermesztő, mind az állattartó ágazatokban.

Győrffy Balázs szerint magyar mezőgazdaság környezeti állapota kedvezőbb, mint a fejlettebb európai államoké, és ez piaci előnyt jelenthet.
– A mezőgazdasági eredetű terhelések a talajok minőségének romlásában, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésében, a természetes élőhelyek csökkenésében és károsodásában, illetve általánosságban a biodiverzitás csökkenésében jelentősen kisebb szerepet játszottak Magyarországon, mint a fejlettebb iparral és iparosodott mezőgazdasággal rendelkező országokban. A magyar agrárgazdaság fejlesztésénél tehát komparatív előnyként és piaci tényezőként kell figyelembe venni, hogy a termelés, a feldolgozás, a raktározás és az értékesítés során a termelők környezetkímélő eljárásokat alkalmazzanak, és így az egész agrárgazdaságban érvényesüljenek az agrár-környezetvédelem szigorodó nemzetközi előírásai – mondta.


Hasznos felkészítés


– Bár számtalan pozitív változás történt a FAO 1945-ös alapítása óta, például az európai és közép-ázsiai térségben gyakorlatilag felszámolták az éhezést, a fenntarthatóságot azonban még nem sikerült elérni – hangsúlyozta Vlagyimir Rahmanyin, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. – Ezért a FAO budapesti regionális irodájának a családi gazdaságoknak nyújtott támogatás, az agrár-élelmiszeripari és piaci integráció mellett épp a klímaváltozással való szembenézés a harmadik prioritása.

– Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani – fűzte hozzá a délelőtti plenáris ülésszakaszban elhangzottakat összegezve Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. Magyarország legjelentősebb agrárökonómiai szellemi bázisának számító intézmény vezetőjeként kijelentésével az előadók által is kihangsúlyozott, adatokon alapuló elemzésekre utalt, amelyek nagyban képesek támogatni a fenntartható gazdálkodás piaci lehetőségeinek kihasználását, és amelyekhez elengedhetetlen a hazai adatszolgáltatók aktív közreműködése is. Ahogy Juhász Anikó fogalmazott, az intézetben évtizedeken keresztül hagyománya volt azoknak az ,,outlook" konferenciáknak, amelyek a gazdálkodókat és az ágazat más szereplőit is próbálta minden évben felkészíteni a rövid, a közép és hosszú távú kilátásokra az agrárpiacokon. Most újra szeretnék éleszteni ezt a hagyományt és évente megszervezni, különböző témákban, egy-egy mostanihoz hasonló konferenciát.

A konferencia két délutáni párhuzamos fórumán a növénytermesztésre és az állattenyésztésre vonatkozó környezeti fenntarthatósági, adatgyűjtési tapasztalatokat, az intézményi struktúra, valamint az adatbázisok legfontosabb kérdéseit tekintették át a résztvevők.

 


(nak.hu) (Kép: ©FM/Pelsőczy Csaba)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám