A Horizont Európa nevű európai uniós kutatási keretprogram alatt induló finanszírozási eszközök, az ún. európai partnerségek tervezése folyamatosan zajlik a releváns szakmai szervezetek bevonásával – tudhattuk meg a NAK szakértőinek részvételével, október elején megrendezett SCAR (Mezőgazdasági Kutatások Állandó Bizottsága) Élelmiszer-rendszerek munkacsoport ülésén.
Általános elvárás minden partnerséggel szemben, hogy legyen stratégiai irányultsága (azaz járuljon hozzá az EU olyan szakpolitikai prioritásainak eléréséhez, mint az „Európai Zöld Megállapodás” és a „Termőföldtől az asztalig stratégia”), illetve rendelkezzék éves munkaprogrammal, alkalmazzon rendszerszemléletű megközelítést. Jelenleg 49 európai partnerség tervezete van elbírálás alatt, így még nem lehet pontosan tudni, hogy melyek fognak valóban elindulni.
Az élelmiszer-rendszerek témakörében tervezett európai partnerség (European Partnership „Safe and Sustainable Food Systems for People, Planet and Climate”) kialakításához a SCAR Élelmiszer-rendszerek munkacsoportja 2020 júliusában egy kérdőívet dolgozott ki, amelyre 71 válasz érkezett. A válaszadók egyetértettek abban, hogy a partnerségek számos horizontális célt szolgálnak (pl. közös kutatás és innovációs tervet, az eredmények és a jó gyakorlatok megosztási lehetőségeit). Általános megállapítás, hogy a közszférának, valamint a kutatási-innovációs finanszírozó szerveknek, illetve a köz- és a privát szférának (pl. kamarák, előállítók érdekeit képviselő szervek) nemzeti szinten törekedniük kell az együttműködésre. A válaszadók az élelmiszer-veszteség és -pazarlás, az alternatív fehérjék, valamint az egészséges, fenntartható, személyre szabott táplálkozás irányvonalakat ítélték a legfontosabb területeknek.
A felmérés eredményeit megjelenítik az élelmiszer-rendszerekkel foglalkozó partnerség tervezetének szövegében. Ezt követően hamarosan megkezdődik a tervezet bővebb kidolgozása, amelynek befejezését a jövő év elejére tervezik. E partnerség – hasonlóan a többi, tervezett partnerség többségéhez – várhatóan társfinanszírozott pénzügyi finanszírozási konstrukcióban indulna, azaz a konzorciális formában pályázó tagországok kutatásfinanszírozó szervezeteinek hozzájárulásaiból több tízmillió eurós költségvetést alakítanak ki, az Európai Bizottság pedig ezt egészíti ki adott arányok – a jelenleg ismert tervek szerint általában 30-50%, de kiemelten fontos téma esetén akár 70% - szerint. A partnerségek elindulásának és egyben a tagországok azokban történő részvételének feltétele, hogy az adott tagország finanszírozási kötelezettségvállalást tegyen. A partnerségek keretében az így létrejövő összköltségvetésből (azaz a tagállami hozzájárulásokból és az Európai Bizottság által biztosított kiegészítésből) pedig pályázati felhívások lesznek, amelyekre a partnerségekben részt vevő tagországokból pályázhatnak a megfelelő szervezetek. Az első, legjobban előkészített partnerségek 2021 és 2022 között indulnak el, így általuk kiírásra kerülő pályázati felhívások megjelennek az adott partnerségben részt vevő tagországokban. Egyelőre a biodiverzitás témájú európai partnerség hazai támogatottsága a legerősebb, így reméljük, hogy Magyarország is csatlakozik ehhez a partnerséghez.
A hazai szakértői képviselet folyamatosan nyomon követi az európai partnerségek tervezésének alakulását és igyekszik a hazai kutatási környezet, illetve a potenciális pályázók érdekekeit érvényesíteni.
Dr. Szűcs Viktória/NAK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön