Élelmiszer-feldolgozás

Az élelmiszeripar iránti bizalom és a fogyasztói tudatosság növelését hiteles, szakmailag is megalapozott információk terjesztésével érhetjük el – ez mindannyiunk közös érdeke. Például a tej kapcsán is több téves információ kering.


Gyökeres változások mentek végbe a rendszerváltás utáni privatizációs folyamat során az élelmiszeriparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben. A magyar tulajdonban maradt vagy újonnan létrejött élelmiszeripari vállalkozások új, a nemzetközi trendekhez illeszkedő termékekkel igyekeztek bővíteni kínálatukat. A fogyasztó viszonylag gyorsan megismerkedett és megbarátkozott az árudömpinggel, de az üzletekben kapható termékek átfogó ismeretét végleg elveszítette.

Ezzel párhuzamosan az élelmiszeripart több nagy „botrány” is sújtotta, amely alapjaiban megrengette a fogyasztók egyes termékkörökbe vetett bizalmát. Ilyen volt az 1990-es években a BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása), az úgynevezett „kergemarhakór”, amelyet követően például számszerűsíthetően visszaesett a marhahúsfogyasztás. Ahogy itt is, úgy minden esetben elmondható, hogy a szükséges intézkedések határokon átnyúlóan megtörténtek és a veszély elhárult, de a szabályozáson túl épp olyan fontos volt az egyes intézkedések fogyasztói tudatra gyakorolt hatása is.

A vásárlókért folytatott harcban jelenleg számos új piaci trend figyelhető meg, amelyet ma kiemelten az egészségtudatosságra való törekvés formál. Az élelmiszer-érzékenység vagy egyes tápanyagok iránti intolerancia is például ilyen indukátora az élelmiszeripari innovációs folyamatoknak, azonban ezek a termékek speciális táplálkozási igények kielégítésére szolgálnak. Fontos azonban a fogyasztókban tudatosítani, hogy általánosságban az élelmiszeripar csak olyan összetevőket használhat fel a termékgyártás során, amelyeknek nincsen egészségkárosító hatása.

A technológia fejlődésével a fogyasztókhoz óriási mennyiségű adat kerül és az információk olykor zavaró sokfélesége többnyire szelektív figyelemmel párosul. Fontos megtanulnunk, hogy az információhalmazból kiválasszuk a lényeges elemeket, és nem utolsósorban megbizonyosodjunk annak hitelességéről. Ellenkező esetben mi is az úgynevezett tévhitek hálójába sodródunk. A tévhit esetünkben nem más, mint „hibás tudás”, amely meggyőző bizonyítékok ellenére is fennmarad.

A magyar élelmiszeriparban – a fentebb ismertetettek okán túl is – számos tévhit kering. Fontos tudnunk, hogy a Magyarországon gyártott és forgalomban lévő élelmiszerek megbízható, jó minőségűek, továbbá ellenőrzésükben is az élen járunk. Összességében kijelenthetjük, hogy a bizalom és a fogyasztói tudatosság növelését hiteles, szakmailag is megalapozott információk terjesztésével érhetjük el, amely mindannyiunk közös érdeke.

 

A tejjel kapcsolatos tévhitek

 

1.) Tévhit: Az UHT tej tartósítószert tartalmaz

Magyarázat: A „tartós tej” elnevezés a fogyasztókban automatikusan a „tartósítószert tartalmaz” asszociációhoz vezetett, azonban az elnevezés a hosszú eltarthatósági időre kívánta felhívni a figyelmet. A helyes elnevezés az UHT tej, amelynek így a nevében is szerepel, hogy egy „UHT” (ultra high temperature) típusú hőkezelésen esett át, azaz ultra magas hőmérsékleten kezelt tejről van szó, amely így nem tartalmaz baktériumokat. A kezelésen túl az UHT tej több rétegű kartondobozba kerül, amely megakadályozza a termék fénnyel és levegővel való érintkezését, meggátolva ezáltal a romlást és megnövelve az eltarthatóságot. Az UHT tejre jellemző, hogy felbontás nélkül hosszú ideig eláll, akár hűtés nélkül is.

2.) Tévhit: A laktózmentes tejből kivonnak egy anyagot, amitől „mentessé” válik.

Magyarázat: Laktózérzékenység esetén a szervezetünkből hiányzik (vagy kevés) a laktáz-, azaz a tejcukorbontó enzim, így a tej és/vagy egyes tejtermékek fogyasztása számos esetben kellemetlen tüneteket okoz. Éppen ezért a laktózmentes tejtermékek gyártása során ezt a szervezetből hiányzó enzimet a termékekben pótolják, azaz a termékekhez adják. Így a tejcukor lebontása már a termékekben megtörténik, és az érintettek számára is biztonsággal fogyasztható. A hazai fejlesztések eredményeként Magyarországon elsőként a váci Naszálytej Zrt. készített laktózmentes tejet.

 


(NAKlap, 2018. februári szám)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok