Élelmiszer-feldolgozás

Az élelmiszer-marketing és -innováció volt a központi témája a néhány nappal ezelőtti kamarai szakmai tanácskozásnak. Többek között kiderült, hogy egy-egy új termék piaci bevezetése és jelenléte milyen nehézségekkel jár.


Akarva vagy akaratlanul, de a zselici lepény afféle jelképe lett a NAK Somogy megyei szervezete és a Kaposvári Egyetem által rendezett I. Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciának. A szeptember 27-én, az egyetemen megtartott eseményen ezt az újdonságot kínálták kóstolóként az érkező vendégeket számára, és abból kiindulva, hogy az utolsó darabig elfogyott, valószínűleg lenne rá kereslet a boltokban is.

Csakhogy egyelőre hiába „nyomozza” bárki – ugyanis egyetlen „apró” innováció hiányzik a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz. Mint a konferencián elhangzott, ezt a réspiaci terméket – amely leveles tésztából, bárány- és borjúhúsból, fűszerekből és sajtból tevődik össze – a Dél-dunántúli Regionális Élelmiszer és Innovációs Klaszter tagjai alkották meg, viszont a tésztáért felelős pékipari vállalkozás még nem találta meg azt a technológiát, amely fagyasztott állapotú tészta előállítását teszi lehetővé. Márpedig az előzetes kutatás alapján piaci igény volna rá: a lehetséges vevők e magas feldolgozottságú, kényelmi, fogyasztóbarát csomagolású prémiumterméket várják.

Amiért pedig a lepény szimbólummá vált: a konferencia központi témája az élelmiszer-marketing és -innováció volt, és e finomság rámutatott egyfelől arra, hogy milyen lényeges az élelmiszeriparban a folyamatos újítás, termékfejlesztés, másfelől arra, hogy – egy jól eltalált marketingkampánnyal történő – piaci bevezetés és elterjesztés milyen kevésen múlik. A klaszter például három éve „gyúrja” a lepényt, és újdonságként még mindig nem sikerült betörniük vele a kiválasztott célterületre.

Pedig jó irányba indultak el – ugyanis mint Szigeti Orsolya, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja előadásában elmondta, a hazai élelmiszeripari innováció fő hajtóereje a változó piaci igények kielégítése, ezt követi még a termék- és csomagolás-, illetve érzékszervi fejlesztés, valamint a költségcsökkentés is. Megállapítása szerint a hazai fogyasztók nem szeretik a nagyon gyors és hirtelen változtatásokat, így az egyes termékeket érintő, a jogszabályi követelményekhez és a fogyasztói elvárásokhoz igazodó változtatásokat érdemes kis lépésekben bevezetni.

Tanulságként – nem csak a zselici lepényt megalkotóknak – valamennyi, innovációra törekedő vállalkozás számára példákon keresztül megmutatta azokat a tipikus hibákat, amiket minden jó szándék ellenére el lehet követni. Ilyen például az úgynevezett stratégiai hiba. Egy cég kalciummal dúsított fagyasztott hústerméket hozott forgalomba, és a marketing során az ásványi anyagra helyezte a hangsúlyt. Viszont ez kényelmi terméknek számít, és ezért veszik, nem pedig az egészségjavító hatása miatt – így a fejlesztés nem találkozott a fogyasztói igénnyel. A dékán szerint lehet a kényelmi terméket az egészségtudatos vevők felé terelni, de ezt hosszú és kitartó munkával kell tudatosítani az érintett körben vagy új piacot találni számára. Ugyanilyen stratégiai hiba volt, hogy az elve természetes anyagokat tartalmazó tojást egy vállalkozás szelénnel dúsított „welness tojásként” értékesítette. Az egészségtudatos vásárlók nem is igazán kaptak rá.

Azt Szigeti Orsolya tette hozzá, hogy nagyobb cégek általában önállóan végzik az innovációt, a kisebbek erre kevésbé képesek. Viszont a Kaposvári Egyetem tudja őket segíteni ebben akár termék-, akár folyamat-, akár marketing- vagy akár szervezeti innovációval.

Például a somogyi Fino-Food céget is segítette az intézmény. Mint Egyed László tulajdonos elmondta, legutóbb egy új termék márkanevének kutatásában, kitalálásában kooperáltak. Azt is hozzátette, hogy nem mindig van szükség egyetemi közreműködésre. Évekkel ezelőtt egy nagykupakos tejesdoboz volt az új csomagolási újdonság, és a dobozt az unokája is minden gond nélkül tudta nyitni-zárni, így a cég ebben a kiszerelésben dobta piacra a tejet. Egyed László meg is jegyezte, hogy a fejlesztés és döntés helyessége pedig visszaigazolódott, kedvezően fogadták a vásárlók. Őszintén bevallotta, hogy más új termékekkel (például szelénes tej, éjszakai tej) nem tudtak tartósan megragadni a piacon.
– A folyamatos innováció ilyen: néha sikeres, néha nem – jegyezte meg.

De ezzel nyilván a zselici lepény esetében a Dél-dunántúli Regionális Élelmiszer és Innovációs Klaszter tagjai is tisztában vannak…

 


Az ár a döntő

Többek között a fogyasztói oldal sajátosságait ismertette a konferencián megtartott előadásában Bódi Krisztina, a Kométa 99 Zrt. marketing- és pr-igazgatója. Mint mondta, a magyarok kedvelik a hazai termékeket, de egyre erősebb az akciók (kedvezőbb árak) iránti igényük is. Hozzátette, jellemzően „automatizáltak”, azaz a régi beidegződések, valamint az árak alapján választanak élelmiszert, ezért kevésbé tudatosak és alacsony a márkahűségük is.
Az igazgató megjegyezte, a cégnél a termékkört folyamatosan felülvizsgálják, amelyek eladása nem mutat kedvező eredményeket, azokat kivezetik, amelyeké igen azokat megtartják és fejlesztik, emellett pedig újak bevezetésén is dolgoznak. Továbbá nagy hangsúly fektetnek a megfelelő csomagolásra, mert ez az egyetlen „csatorna”, amelyen közvetlenül el tudják juttatni üzeneteiket (márkanév-erősítés, hús-szeletszám és -tartalom feltüntetése, szója-, laktóz- vagy gluténmentesség stb.) a vásárlókhoz.


Székelyföldi Góbé

Itthon egy nem vagy alig ismert élelmiszermárkát, a Góbét mutatta be előadásában Lázár Ede kolozsvári Sapientia Egyetem dékánja. Ha Magyarországon valaki nem tudott róla az nem feltétlen hiányosság: e név alatt 2010 óta ugyanis a székelyföldi üzletlánc, a Merkúr a székelyföldi termelők áruit hozza forgalomba a régióban. Ahogy a dékán megjegyezte, a vevők a Góbé-termékek minőségével és ízével nagyon elégedettek, az árral már kevésbé.



(nak.hu/RF)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok