Jogszabályi összefoglaló

Vízbázisaink biztonságba helyezéséről – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről – szóló kormányrendelet módosult.

A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet alapján az ivóvízminőségű vízigények kielégítését szolgáló, napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosító vízbázisokat fokozott védelemben kell tartani. A sérülékeny vízbázis védelme érdekében, a vízügyi hatóság különböző védőzónákat jelölhet ki a vízbázis körül, melyeknek eltérő a védelmi funkciójuk. A hatóság a védendő vízbázis védőidomának illetve védőterületének kijelöléséről – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel – dönt, mely jogszabály a jelenlegi módosítást megelőzően miniszteri rendelet volt.

Ezek a védőzónák, az úgynevezett belső-, külső-, és hidrológiai védőidomok illetve védőterületek. A védelem biztosítása az egyes védőidomokra, védőterületekre vonatkozó előíráson alapszik, mely megszabja, hogy e kijelölt területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló, vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. Kialakításuk érdekében a védőterületen már meglévő épületek eltávolítása, átalakítása is szükségessé válhat. Ebben az esetben, a belső védőövezetre eső ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a vízilétesítmény üzemeltetője teszi meg és az adásvételre fordított összeget az általa befizetett vízkészletjárulékból vissza is igényelheti.

A kérelem részeként a belső védőövezet, mint földrészlet feletti rendelkezési jog meglétét kell igazolni. Amennyiben a kérelmező nem igazolja a rendelkezési jogot, abban az esetben a tulajdonszerzést a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján állapítja meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) 2018. január 1-től az Általános közigazgatási rendtartásról szóló (Ákr.) 2016. évi CL. törvény váltotta fel. Ezen változás miatt, a Ket. alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket a jelenleg hatályos Ákr. alapján véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.

(NAK)