Jogszabályi összefoglaló

Változott a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet.

A rendelkezés célja olyan intézkedések meghatározása, melyek a felszíni vizeink minőségének javítását, a víztestek jó állapotának elérését szolgálják. Ezen intézkedések egyrészt vonatkozik azokra, akik létesítménye vagy tevékenysége vízszennyezést okoz, illetve azon víziközművekre, szennyvíztisztítókra, melyek a csapadékvíz, szennyvíz elvezetését szolgálják.

A 220/2004. (VII. 21.) sz. rendelet tartalmazza a szennyvizek kibocsátására vonatkozó általános szabályokat, a kibocsátó kötelezettségeit abban az estben, ha rendkívüli szennyezés történik, a szennyező anyagok listáját, kibocsátási határértékeket, a vízszennyezési bírság számítását, a szennyvízkibocsátás engedélyezését, az ehhez szükséges benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeit, az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat, illetve jogkövetkezményeket is.

A vízminőség megóvása érdekében a szennyvízkibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi követelmények meghatározása engedélyben történik a kibocsátó számára. (A kibocsátó - az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki tevékenysége során szennyvizet a befogadóba vezeti.) A 3. számú melléklet tartalmazza azon követelményeket, melyeket - új létesítmény vízjogi engedélyezése, új vagy meglévő létesítmény környezethasználati engedélyezése vagy meglévő létesítmény felülvizsgálata során - tartalmaznia kell a szennyvízkibocsátás engedélyezésére vonatkozó kérelemnek. A módosítás szerint a kérelemnek a mellékletben szereplő követelményeken túl tartalmaznia kell: a szennyező anyagok megnevezését és mennyiségéről szóló nyilatkozatot, közcsatornára történő vezetés esetében a szolgáltatónak a befogadásra vonatkozó hozzájárulását.

A kérelem a vízvédelmi hatóság (illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) felé csak írásban terjeszthető elő, az eljárás szünetelésének nincs helye és a hatóság döntését minden esetben írásban közli az ügyfelekkel. A szennyvízkibocsátásokat a vízvédelmi hatóság, a közcsatornába bocsátást pedig a vízvédelmi hatóság és a szolgáltató is ellenőrizheti. Egyes kibocsátók önellenőrzésre kötelezettek pl. az engedélyes, aki a telephelyről 15 m3/üzemnap mennyiségnél több szennyvizet közvetlenül vezet a befogadóba, aki 1. számú melléklet szerinti veszélyes anyagot használ, vagy akinek az önellenőrzési kötelezettséget a vízvédelmi hatóság környezet veszélyeztetettség miatt megállapítja.

Az önellenőrzésre kötelezettnek, önellenőrzési tervet kell készíteni, amit a kibocsátási engedély hatálybelépését követő 60 napon belül köteles benyújtani és legalább 5 évente felülvizsgálni.

A módosítás az önellenőrzésre vonatkozó szabályozást az alábbiakkal egészíti ki:
-    a vízvédelmi hatóság a terv benyújtásától számított 30 napon belül dönt annak jóváhagyásáról,
-    ha a vízvédelmi hatóság az általa lefolytatott ellenőrzés vagy a kibocsátó bejelentése alapján megállapítja, hogy az önellenőrzési terv tartalmát érintő lényeges változás következett be, elrendeli a terv felülvizsgálatát,
-    a közcsatornán keresztül, szabadkiömléssel, közvetlenül bevezetett használt vagy szennyvíz, valamint rizstermesztési, illetve halgazdálkodási tevékenység során kibocsátott használt víz esetén, az önellenőrzésre vonatkozó kötelezettséget a hatóság egyedileg állapítja meg, mérlegelve az önellenőrzés gyakorlati megvalósíthatóságát,
-    az önellenőrzésre köteles kibocsátó folyamatosan üzemnaplót köteles vezetni. A hatóság az üzemnapló vezetését ellenőrzi, és ha megállapítja, hogy az nem felel meg a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, az üzemeltetőt a hiányosságok megszüntetésére kötelezi.
-    az önellenőrzésre kötelezettnek az önellenőrzési tervet a vízvédelmi hatóságnak elektronikusan kell megküldeni.

A kibocsátó önellenőrzésének megfelelőségét, a befogadóra vonatkozó határértékek betartását továbbra is a vízvédelmi hatóság ellenőrzi, a közcsatornába bocsátás esetében a küszöbértékek betartását azonban a szolgáltató és a vízvédelmi hatóság is jogosult ellenőrizni.

Kibocsátó kötelezettsége a vízvédelmi hatóság felé:
-    az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, kapacitásában tervezett jelentős változtatásokat 15 napon belül elektronikus úton be kell jelenteni,
-    amennyiben az üzemeltető személye év közben változik, az üzemeltető éves jelentést készít a ténylegesen általa végzett tevékenység időszakára, amelyet szintén elektronikus úton kell megküldeni.

Azon kibocsátó, aki a kibocsátási határértékeket túllépi vagy az engedélyben meghatározottaktól eltérő szennyező anyagot bocsát ki, vízszennyezési bírság megfizetésére köteles, melyet a vízvédelmi hatóság állapít meg.

(NAK)