Kölcsönös megfeleltetés

Zajlik az aratás. Az aratást követő talajfedettség biztosítása érdekében a kölcsönös megfeleltetés egyik elemét jelentő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai a következő lehetőségeket adja a gazdálkodók számára.


A HMKÁ szerint: „Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után, őszi kultúra vetésével, vagy másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.

Fontos tehát, hogy amint a termény lekerült és a hátramaradt szalmának a betakarítása is megtörtént – hagyományos módszerek alkalmazása esetén –, következzen a tarlóhántás. A tarlót lehetőleg mindig munkáljuk el az alábbi lényeges szempontok miatt. A tarlóhántás egyben kezdete is az elkövetkezendő év talaj-előkészítési tevékenységének.

A tarlóhántást a tarlómaradványok zúzását követően vagy azzal egy időben végezhető el. A tarlóhántásra a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz – tárcsa, ásóborona, szántóföldi kultivátor – alkalmas. A tarlóhántásnak egyik legfontosabb célja a talaj nedvességvesztésének csökkentése. Ez a sekély hántással és a felszín lezárásával érhető el. Régi mondás szerint a tarlóhántás felér egy kiadós esővel.

A tarlóhántás talaj hőforgalmára is kihat, ugyanis a sekély hántolt réteg jobban felmelegszik, mint alatta a bolygatatlan talaj, de csökkenti a mélyebb rétegek felmelegedését és ezáltal a mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó gőz halmazállapotú víz a hántolt réteg alján a hőmérsékletkülönbség folytán lecsapódik, így a talaj kellően nyirkosodik, ezáltal könnyebben művelhető lesz.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a szármaradványok sekély beforgatásával a talaj biológiai aktivitása is felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

A tarlóhántás azonban a fenti kedvező hatásai mellett elősegíti az elpergett gyom- és kultúrnövény magvainak kikelését, így azok az ápoló munkákkal megsemmisítendők.

A HMKÁ a fenti agrotechnika alkalmazása mellett, vagy után lehetőségként említi a talaj fedése érdekében a másodvetésű zöldtrágyanövények, takarónövények alkalmazhatóságát, melyeket a fedési funkció mellette a gazdálkodó elszámolhatja a zöldítésben, mint ökológiai fókuszterület – vagy az AKG-ban, mint zöldtrágya –, ha a vetési szándékát az Egységes kérelmében bejelentette és a növényállományt legalább 60 napig fenntartja, megfelelő keverékkel alakítja ki, s nem használ növényvédő szert. A keverék összeállításánál azonban mindenki a saját talajának ismeretére alapozza döntését, hiszen hosszútávon a helyesen megválasztott növénytakaró hozhat eredményt a talajállapotok javításában, az erózió elleni védelemben, s majdan a nedvességmegőrzésben. Rosszul megválasztott növények fokozhatják a kártevők felszaporodását is.

A HMKÁ másik előírása, hogy a tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. Lehetőleg a növényi melléktermék egy részét tartsuk talajunkon, forgassuk talajunkba, hiszen ezen növényi maradványok teszik élettelivé, termékenyebbé földjeinket, s az így leforgatott szerves anyag a talajok szerkezetességének fenntartásában, a talajtömörödés csökkentésében, a nedvességmegőrzésben, a megfelelőbb tápanyag-gazdálkodásban hosszútávon a gazdája érdekeit szolgálja.


NAK/ Sztahura E.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése