Kölcsönös megfeleltetés

Mindenki számára ismert, hogy egyes támogatások teljes körű kifizethetőségének feltétele a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének teljesítése. Ennek részét képezi a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (a továbbiakban: HMKÁ) előírásrendszere, illetve a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK). Utolsó cikkünkben az állattartók számára előírt követelményeket ismertetjük, még pedig az állatjóléti követelmények tekintetében a MÁK által jelzett gyakori hibákat foglaljuk össze.


JFGK 11 Borjak védelmére vonatkozó minimum követelmények

A hatóság vizsgálja, hogy az állattartó gondoskodik-e az állatok és környezetük rendszeres ellenőrzéséről, megfelelő javító intézkedéseket hoz-e, ha az állatok jólétét veszélyeztető körülmény merül fel. Vezet-e naprakész és pontos nyilvántartást. Fontos, hogy a borjútartásra szintén vonatkoznak a JFGK 13-ban foglalt, általános haszonállat tartási szabályok, így az illetékes hatóság egyúttal ezen előírások betartását is ellenőrzi a borjútartóknál. A vonatkozó jogszabálynak megfelelően borjú alatt az alábbi értendő: a szarvasmarha (Bos taurus) hat hónapos koráig.

Gyakran előforduló hibák:
- Nincs a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer.
- A nyilvántartások vezetése nem rendszerezett, nem naprakész.
- Nem különítik el a beteg állatokat.
- Nagy melegben nem áll rendelkezésre folyamatosan az itatófolyadék.
- A borjak nem kapnak 2 hetes koruktól megfelelő rostos takarmányt.

 

JFGK 12 Sertések védelmére vonatkozó minimum követelmények

A hatóság azt vizsgálja, hogy az állattartó gondoskodik-e az állatok és az állatok környezetének rendszeres ellenőrzéséről, megfelelő javító intézkedéseket hoz-e, amennyiben az állatok jólétét veszélyeztető körülmény merül fel, naprakészen és pontosan vezeti-e a nyilvántartásait. A sertések tartására szintén vonatkoznak a JFGK 13-ba foglalt, általános haszonállat tartási szabályok, így az illetékes hatóság egyúttal ezen előírások betartását is ellenőrzi a sertéstartóknál.

Gyakran előforduló hibák:
- Nincsen elegendő „manipulálható” anyag (pl. szalma, tőzeg, fűrészpor stb.) a fürkésző igény kielégítésének elősegítésére.
- A nyilvántartások vezetése nem rendszerezett, nem naprakész.
- Nem különítik el a beteg állatokat.
- Az elletőben a szoptató koca és a napos malacok eltérő hőigényét nem megfelelően elégítik ki.

 

JFGK 13 Mezőgazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó minimum követelmények

A követelmény célja, hogy a gazdasági haszonállatok tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek az EU által meghatározott minimális állatjóléti előírásoknak. Az ellenőrzés során a hatóság azt is ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e azok az eszközök, berendezések, amelyek elengedhetetlenek az állatok biztonságának, jólétének biztosítása érdekében.

Előírt követelmények a következőek területekre tartalmaznak szabályozást:
- A személyzetre, az állatok ellenőrzésére, és a nyilvántartásokra vonatkozó követelmények
- A mozgásszabadságra vonatkozó követelmények
- Az épületekre és a mikroklimatikus viszonyokra vonatkozó követelmények
- A műszaki berendezésekre, felszerelésre vonatkozó követelmények
- A takarmányozással és az ivóvízellátással kapcsolatos követelmények
- Az érzéstelenítés nélkül végzett beavatkozásokra vonatkozó követelmények
- Az állattartásban használatos eljárásokkal kapcsolatos követelmények

Gyakran előforduló hibák:
- Nincs a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer.
- A nyilvántartások vezetése nem rendszerezett, nem naprakész.
- Nem különítik el a beteg állatokat.
- Nem tisztíthatók könnyen, alaposan azok az anyagok, berendezések, felületek, amelyekkel az állatok érintkeznek.

 

Utolsóként még megemlítjük az elmaradt JFGK 9 , azaz a Szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) elleni védekezés követelményét.

A hatóság az ellenőrzés során vizsgálja, hogy a gazdálkodó etette-e haszonállatait tiltott takarmánnyal, hogy a betegség gyanúja esetén bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, valamint, hogy az állatorvos által esetlegesen elrendelt intézkedéseket végrehajtották-e. Ellenőrzi továbbá a nyomon követhetőséget biztosító dokumentumokat.

A követelmények két területre vonatkoznak:

Az állati eredetű fehérje tartalmú takarmányok etetésének korlátozása:
- Tilos a kérődzők bármilyen feldolgozott állati eredetű fehérjével, illetve állati eredetű fehérje tartalmú takarmánnyal való takarmányozása, kivéve a tejet, tejtermékeket, a tojást és tojásból készült termékeket (de: borjaknak választásig bizonyos feltételek mellett lehet halliszt alapú takarmányt adni).
- A nem kérődző élelmiszer-termelő állatokkal is tilos feldolgozott állati eredetű fehérjét, illetve állati eredetű fehérjetartalmú takarmányt feletetni, kivéve a hallisztet, a bevonó anyagként használt nem kérődző eredetű alapanyagból készült zselatint, a csont eredetű dikalcium- és trikalcium-foszfátot (a továbbiakban együtt: dikalcium-foszfát), a hidrolizált fehérjét, valamint a kérődzők esetében is engedélyezett tejet, tejtermékeket, a tojást és tojásból készült termékeket.

Bejelentési kötelezettség, együttműködési kötelezettség:
- TSE-ben beteg állat gyanúja esetén haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és be kell tartani az állatorvos által elrendelt intézkedéseket, beleértve a bevezetett forgalmi korlátozások betartását. Együttműködési kötelezettség áll fenn az állattartó részéről is.

Gyakran előforduló hiba, hogy az állatok elhullását nem jelentik, és így meghiúsul a betegség felderítésére irányuló vizsgálat.

 

További részletek valamennyi előírás és követelmény vonatkozásában a Kölcsönös megfeleltetés kézikönyvünkben olvasható.

NAK/Sztahura - Forrás: MÁK

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése