Környezetgazdálkodás

2020-ban április 6-tól indult az egységes kérelem (EK) beadása, melyben több vidékfejlesztési támogatás kifizetése is igényelhető, így többek között az agrár-környezetgazdálkodásé is. Az alábbiakban e támogatást igénylők számára ismételjük át az egyes előírásokat, melyek figyelembe vétele fontos, hogy a támogatás teljes összege biztosított legyen.

Előző cikkeinkben a területek jelöléséhez, a vetésszerkezeti aktualitásokat, majd az ültetvényekkel kapcsolatos egyes előírásokat tekintettük át. Most a horizontális szántó, illetve egyes szántóföldi tematikus előírásokra vonatkozó kötelező illetve választható előírásokról szólunk. A vetésszerkezetben segít kalkulátorunk is.

Az egységes kérelem felületén minden érintett gazdálkodó megtekintheti aktuális támogatói okiratát is, így ellenőrizze, hogy vállalásaiban hogyan is áll, s mekkora területekre kell azt teljesítenie!

Kötelező előírások
­

Vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos. Ezen előírás betartása minden gazdálkodó kiemelt érdeke annak érdekében, hogy a talajai szerkezetességét ne rombolja, és a tömörödést elkerülje. A tömörödött, szerkezetét vesztett talajok vízgazdálkodása kedvezőtlen, tápanyag-raktározása sem megfelelő. Hosszútávon, tehát a gazdaságosság ellenében hat, és növeli a talajok aszályérzékenységét. A tömörödött talajokon idén is már a aszály hatásait tapasztaljuk.

- Tilos a szennyvizet, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása. Ez alól kivétel a termésnövelő anyagok engedélyezéséről szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet szerinti termék.

- Az erózióérzékeny területeken dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka termesztése tilos. Nem jellemző e területeken ezen kapáskultúrák termesztése, hiszen az erózió mértékével ugyancsak a gazdálkodó veszítheti el értékes termőtalaját. Az erózióérzékeny területen a MePAR szerinti 12 %-ot meghaladó lejtésszögű területeket kell érteni.

- Szükséges a talajvizsgálaton alapuló tápanyaggazdálkodási-terv készítése talajtani szakértő bevonásával. A tápanyaggazdálkodási-tervről majd a későbbiekben szólunk részletesebben. Itt most csupán azt rögzítjük, hogy kit is kell talajtani szakértőnek tekinteni. Talajtani szakértő a külön jogszabály alapján talajvédelmi, illetve tápanyaggazdálkodási szakértői engedéllyel rendelkező személy. Továbbá a külön névjegyzéki szaktanácsadóként tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem szakterületen regisztráltak. Saját gazdaságban maga a gazdálkodó is elkészítheti, ha olyan végzettséggel rendelkezik, ami szerint lehetne fentiek szerinti szaktanácsadó.

- Öt év alatt legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése, vagy istállótrágya, vagy baktériumtrágya kijuttatása szükséges. Mindez igen fontos a talaj szervesanyag-készletének javítása érdekében, valamint a talaj vízmegtartó-képességének növeléséhez, a talaj vízgazdálkodásának javításához. A talajaink szervesanyag-készletének növelésével javul a szerkezetesség, csökken a tömörödési hajlam, javul a talajélet, jobb lesz a tápanyag- és vízgazdálkodás. Mindezek hatására a talajok megfelelő szolgálatot tehetnek, különösen a csapadékszegény periódusokban a víztartás növekedésével. Ne feledjük a szervesanyag tömegéhez képest hússzor több mennyiségű vizet képes tárolni. Állókultúrában csak olyan baktériumtrágya juttatható ki, melynek engedélyokiratában ezen lehetőség rögzített.

Az istállótrágyázás a kötelező bejelentésen túl csak abban az esetben elfogadott, ha az adott évi tápanyaggazdálkodási-terv alapján adott növényre – a nitrátrendelet 3. számú mellékletében szereplő korlátozások alapján – meghatározott nitrogén-hatóanyag legalább 75%-át a szervestrágya hasznosuló nitrogéntartalmából biztosítja a gazdálkodó. Számításokra vonatkozó példa a gyakorlati részben olvasható.

Amennyiben az adott növényre meghatározott nitrogénhatóanyag-szükséglet 75%-a szervestrágyával történő kijuttatása meghaladná a 170 kg/ha/év szerves eredetű nitrogénhatóanyag-mennyiséget, abban az esetben sem lehet 170 kg/ha/év szerves eredetű nitrogénhatóanyagtól többet kijuttatni és így a 75%-os értéktől el lehet térni.

A kötelező és a választott előírást két éven át kell teljesíteni, tehát nem elfogadható, ha egy évben akarja a gazda a két tevékenységet teljesíteni! Továbbá az előírás-teljesítést csak akkor ismerik el, ha a tevékenység elvégzését követően 15 napon belül azt bejelentik a Kincstár elektronikus felületén.

A 2020-ra tervezett zöldtrágyázást az idei egységes kérelemben már most be kell tervezni! Az AKG zöldtrágyázás nem jelölhető a zöldítés EFA elemeként. A zöldtrágyázás fontosságáról, módjáról, a különböző talajokon alkalmazható növények köréről a már korábban kiadott kiadványunkban tájékozódhat!
- Egy tábla maximális mérete 40 ha. A területek elválasztási módjáról első cikkünkben írtunk, itt nem részletezzük.
- Szűkített növényvédőszer-hatóanyag alkalmazása a szerek adott tematikus előíráscsoportban szereplő és védeni szándékozott egyedek figyelembe vételével kell kialakítani. A nem használható növényvédő szerek listája itt érhető el.

Választható előírások

Ezen követelmények nem mindenkire vonatkoznak, hiszen lehetősége volt a gazdálkodónak arra, hogy az alap-, azaz kötelező követelményeken túl saját maga válogassa össze csomagját. Van, akinél csak két választható elem szerepel egy csomagban, van akinél több, illetve a lehetséges két csomag tartalma is eltérhet. Nézzék meg a támogatói okiratot!

- Akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat elvégzése lehetséges. Javasolt az elvégzése, hiszen sok esetben a mikroelemhiány a betegség, vagy a kevésbé ellenálló növényi habitus kialakulásának az oka. Például a hazai talajokban jellemző a cink hiánya!

- Középmély-lazítás elvégzése 5 év alatt legalább egy alkalommal lehetséges. Fontosságáról már említést tettünk az 1. pontban. Még hozzátesszük, hogy csak az eketalp, tárcsatalp megszüntetésével képes a talaj a téli csapadékos, lefelé irányuló vízmozgás idején a mélyebb rétegeiben feltöltődni, s tárolni a vizet, hogy amikor tavasszal a növényzet igényli, s szívja gyökereivel a nedvességet, az akkor rendelkezésre álljon. Amennyiben a „dugó”, a tömörödött réteg jelen van a talajban, az a le- és felfelé történő vízpótlást is ellehetetleníti. Mi lesz ekkor? Korai aszálykár! Tehát a lényeg, hogy a talaj a vizet könnyebben befogadja, s ekkor a lazítás, levegőzés hatására a mikroorganizmusok hatékony munkája is javul. A tevékenység a 35-60 cm mélységben talajlazítóval elvégzett talajművelet. A teljes vállalt területen el kell végezni az öt év alatt egyszer. Mentesség nincs. Az elvégzést követő 15 napon belül az EK-felületen be kell jelenteni.

- A támogatásba vont teljes területen – az évelő szántóföldi kultúrák és zöldugar kivételével – a táblák maximális mérete 5 ha. Ez opcionális, az elválasztás módjáról szóltunk. Az évelő szántóföldi kultúrák és vetett ugar területe lehet ennél nagyobb, hiszen természeti értéke e területeknek jelentősebb a biodiverzitás szempontjából.

-  Pillangós, szálas takarmánynövények, azok füves keveréke/illetve zöldugar betakarítása/szárzúzása során kaszálatlan területet kell hagyni 5-10% térmértékben, táblánként, kaszálásonként változó helyen, a tábla szélével érintkezően legalább 6 méter szélességben. A fenntartandó egységet tehát a következő kaszálásig fenn kell tartani, mely az élőlények búvóhelyéül szolgál.

- Pillangós, zöldugar, szálas takarmánykeverék esetén madárbarát kaszálás alkalmazása (kiszorító kaszálás, vadriasztó lánc). Ilyen módon csökkenthetjük a madarak fészkénél, őzek élőhelyénél a károkozást, védjük a biodiverzitást.

- Növényvédelmi előrejelzés alkalmazása. Az AKG területeken minden esetben valamely előrejelzésen, előrejelző rendszeren kell alapulnia a növényvédelmi beavatkozásnak, s ezt a gazdálkodási naplóba (GN) rögzíteni kell. Ebben segítséget nyújthat a kamara által működtetett előrejelző rendszer.

- Növényvédőszer-mentes tartós zöldugar/méhlegelő szegély fenntartása a bevitt terület kerületének legalább 25 %-án legalább 3 évig, legalább 3 méter szélességben, vagy növényvédőszer-mentes tartós zöldugar/méhlegelő szegély fenntartása a bevitt terület kerületének legalább 25 %-án legalább 3évig, legalább 6 méter szélességben.

Amennyiben a szántó tematikus előíráscsoport mindkét előíráscsomagjában választotta az előírást, akkor az adott tematikus előíráscsoport két előíráscsomagjában található összes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület(ek) összterületének figyelembevételével, összevontan kell teljesítenie az előírást.

- A szegély fenntartására, kialakítására az alábbiak a kötelezőek:
­o - a szegély szélessége, vagy minimum 3 méter, vagy minimum 6 méter a választott előírástól függően, de maximum 10 méter lehet;
­o - a tábla vagy több tábla esetén a táblák hosszának összege minimum az előírással érintett összes KET – ez lehet kettő csomagban is – teljes kerületének 25%-a;
­o - a növényvédőszer-mentes tartós zöldugar/méhlegelő szegély táblát az előírással érintett KET-ek vonatkozásában elég lehet egy KET-en belül kialakítania, ha a fentebb felsorolt paramétereknek megfelel az a tábla;

A KET szegélyét a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kell kialakítani. E szerint az elhelyezéssel választhatunk el táblákat a KET-en belül, lehet erózió elleni védelem, vagy a KET szegélyén a vadkár mérséklésére is alkalmas, valamint a biodiverzitás fenntartásának elősegítésére.

Szegélyek elhelyezési lehetősége

- A méhlegelő-növények listáját a felhívások mellékletei tartalmazzák (VP AKG 2015 23. melléklet; VPAKG 2016 22. sz melléklet.) A méhlegelő-szegély fenntartása előírás esetében a méhlegelőt virágzás végéig fenn kell tartani.

Amennyiben a szegély nem méhlegelő, hanem zöldugar, úgy a következőt kell figyelembe venni: zöldugar három egymást követő évig tartó állandó vagy időszakos zöld növényi borítottságot jelent, kialakítására konkrét fajlista nincs, azonban vetéskor legalább három hazai fajból álló magkeverékkel kell kialakítani, melyből legalább egy komponens évelő pillangós faj.

Zöldugarra vonatkozó szabályok

- Az ugaroltatás ideje alatt tilos műtrágya és növényvédő szer alkalmazása.

- Kaszálást vagy szárzúzást legalább 10 cm magas tarló hagyása mellett lehet végezni, legkorábban június 1-jén, amennyiben az MTÉT tematikus előíráscsoportban a legkorábbi kezelési időponti korlát másképp nem rendelkezik.

- Kaszálék a területről lehordható.

- A zöldugart a 3. év július 30. után lehet feltörni, a növényi részek talajba forgatásával.

- A területet tilos gazdasági haszonállattal legeltetni és magot fogni.

- A  pihentetett terület nem vehető figyelembe zöldugarként.

Amennyiben zöldugar-tábla mellett közvetlenül zöldugar-szegély került kialakításra, akkor a zöldugar-szegély nem kerül figyelembevételre kivéve, ha a zöldugar-szegélyt a zöldugar-táblától legalább 0,25 ha tábla választja el.

- A vetésszerkezetben évente legalább 15 % pillangós, szálas takarmánynövény, valamint legalább 5 % zöldugar tartása előírás választásakor a vetésszerkezetet az összes bevont KET összterületére vonatkozóan kell teljesítenie az előírást. Ezen előírásra vonatkozó feltételekről részletesen szóltunk.

- Öt év alatt további egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése, vagy istállótrágya, vagy baktériumtrágya kijuttatása. A kötelező és a választott előírást kettő különböző évben kell teljesíteni bármely variáció esetében.

- Ellenőrzött (fémzárolt) szaporítóanyag felhasználása. (Lásd: előírások szántó/gyümölcs tematikus előíráscsoportok)

- Növényvédelmi és talajvédelmi szakirányító bevonása a gazdálkodásba.
o    növényvédelmi szakirányító: I. forgalmi kategóriájú növényvédőszer-forgalmazási, -vásárlási és -felhasználási engedéllyel rendelkező növényorvos, aki saját jogán növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végez, vagy jogi személy keretében növényvédelmi irányítói tevékenységet folytat, szaktanácsadói névjegyzékben szerepel. Saját jogon történő elfogadásról szóltunk.
o    talajvédelmi szakirányító: külön jogszabály alapján talajvédelmi, illetve tápanyag-gazdálkodási szakértői engedéllyel rendelkező személy vagy a külön névjegyzéki szaktanácsadóként tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem, szántóföldi növénytermesztés vagy kertészet szakterületen regisztrált névjegyzéki szaktanácsadó. (Elérhetőségeikről korábbiakban említést tettünk.)
o Saját gazdaságában lehet szakirányító – vagy alkalmazottja – az, aki a fentiek szerinti végzettséggel rendelkezik, de nem szakértő, vagy szaktanácsadó.

- Forgatás nélküli talajművelés alkalmazása. Szántás alkalmazása nélküli talajművelés. Jellemzően a talaj szervesanyag-készletét, szerkezetességét, ezáltal a tápanyag-gazdálkodását, vízgazdálkodását segítő technológia, mely a talajélet pozitív változására is kihathat. A talaj szezonális és napi hőingadozása mérséklődik, amely kedvező a talaj életközössége számára is. A mulcsra vonatkozóan rögzíthetjük, hogy nyáron olyan a talajnak, mint nekünk a szalmakalap, esőben úgy védi a talajszemcséket, mint bennünket az esőkabát. Fontos tehát, hogy nem feltétlenül kell a fedetlen talaj kialakítására törekednünk a hagyományok szerint.

A fenti előírások nem teljesítése esetében a szankciókat a pályázat mellékletében lévő táblázatokban találhatjuk meg. Azonban, ha a gazdálkodó megteheti, tartsa be az előírásokat, hiszen ezeket úgy fogalmazták meg, hogy kellő odafigyelés és saját területre történő alkalmazás a gazdálkodónál hosszútávon a csökkenhet az aszályérzékenység, kialakulhat a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, növényvédőszer-használat. Amennyiben csökkenthető az inputanyag költsége, a talajaink degradációja, az aszály, a belvízkár mértéke, már jól járhatunk.

NAK/Sztahura E.