Környezetgazdálkodás

A levélanalízis a növény aktuális állapotáról ad információt, ezért a VP-AKG támogatást igénylőkön kívül azoknak is érdemes fontolgatni e vizsgálat elvégzését, akik okszerű gazdálkodást szeretnének folytatni, hiszen az inputanyagok csökkentésével és célzott tápanyagpótlással a gazdálkodó hosszú és rövidtávon is csökkenti a költségeket.


A helyes növénytáplálással növényeink egészségesebbek lesznek és ellenállóbbak a különböző stresszhatásokkal és kórokozókkal szemben, így a további inputanyagok bevitelének igénye is csökken.
Miért fontos a levélanalízis? Mert növény aktuális állapotáról ad információt. A növekedésben lévő növények tápanyag koncentrációjának meghatározása alkalmas: hiánytünetek orvoslására a tápanyag felvétel kiszámítására, potenciális terméshozam becslésére, egy adott kezelés hatékonyságának értékelésére, a vetésforgóban következő növény tápanyag-gazdálkodásának tervezésére.

Fenti célok mutatják, hogy a támogatásokon túl érdemes nemcsak ültetvényben, hanem a szántóföldi és kertészeti kultúrákban is elemezni, vizsgáltatni növényeinket, hogy időben orvosolhassuk a problémáikat. Ennek megfelelően optimálisabb mennyiség, minőség jelentkezhet terméseinkben.

A VP-AKG horizontális ültetvény támogatást igénybe vevőknek vállalás esetén kötelező évente levélanalízist, ötévente pedig talajvizsgálatot végeztetni, és emellett a talajvizsgálat és a levélanalízis eredményeire alapozva évente tápanyaggazdálkodási-tervet is készíttetni.

A pályázati felhívás szerint a levélminták megfelelő fenofázisban történő begyűjtését bárki elvégezheti minden év augusztus 31-ig. A levélanalízis választása esetén a levélminták leadásáról az akkreditált laboratórium átvételi igazolást állít ki a támogatást igénylő részére, amelyet a Magyar Államkincstár a vállalt előírás ellenőrzésekor – a laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig – teljesítésként fogad el. Levélanalízis előírás választása esetén minden évben kell végeztetni a N, P, K, Ca és Mg paraméterekre történő levélanalízist.

Hogyan is kell a mintát begyűjteni? A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet (5 hektár), amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni. Egy mintavételi egységről egy mintát kell venni, amelynek két külön kezelt átlagmintából kell állnia. Ennek megfelelően a két átló mentén külön-külön gyűjtött két darab átlagmintából egy darab lemérendő reprezentatív mintát kell képezni, amelyet vizsgálat céljából akkreditált laboratórium rendelkezésére kell bocsátani. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.

Egy mintát 50-100 db növény vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Minden növényi szervet más növényről kell begyűjteni.  Bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább két darab levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.

Nem szabad mintát gyűjteni: növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig; lombtrágyázás után legalább 2 hétig; sáros, szennyezett növényekről! A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem szabad mintát venni.

A pályázatban vállaltakon túl miért is érdemes ültetvényben a megfelelő időben levél és talajmintát gyűjteni?  Sokan nem ismerték még fel a tudatos tápanyag-gazdálkodásban rejlő előnyöket, s ennél fogva nem fordítanak kellő figyelmet a szakszerű mintavételezésre, valamint a vizsgálati eredmények alapján készített tápanyag-visszapótlási szaktanács betartására. Teszik ezt annak ellenére, hogy a talajvizsgálatok költségei többszörösen megtérülnek, hiszen a rendszeres talaj- és növényanalízis, valamint a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja termesztett növényeink mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, valamint racionalizálja a műtrágya-felhasználást. Összességében nagyobb a „nyereség”.

Amennyiben kiszámítjuk, hogy egy átlagos talajvizsgálat mekkora költséget ró a gazdálkodóra 5 év átlagában 5 hektáronként, láthatjuk a nem számottevő összeget. Amennyiben figyelembe is vesszük a kapott értékeket a termésnövelő anyagok kijuttatásának tervezésekor, úgy már az első évben is kézzel fogható fent említett előnyöket tapasztalhatunk.


NAK/Sztahura E.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése