Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot. Az új testület feladatai közé tartozik majd az új közös agrárpolitika elfogadtatása is.
A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség. A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében 510:51 pedig volt.
A mostani, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban a mezőgazdaságért a lengyel Janusz Wojciechowski felel majd. (Az EB céljairól itt lehet olvasni részletesebben.)
A bizottság december 1-én lép hivatalba, feladatai közé tartozik majd az új közös agrárpolitika elfogadtatása is. Erről a témáról beszélt a Karc FM rádióban Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese is. Mint emlékeztetett: a mostani rendszer alapjait – amelyben megállapították, hogy ki, mennyi közvetlen támogatást kap – régen, még a mi térségünk uniós csatlakozása előtt alakították ki.
– Történelmi okai is vannak, hogy jelenleg Nyugat-Európában magasabb az egy hektárra fizetett támogatás, mint keleten. Ezt a nyugat-európaiak jellemzően azzal magyarázzák, hogy ott más a munkaerő költsége vagy magasabb a termőföld ára, ami szerintük indokolja a magasabb támogatási színvonalat is. Ez azonban ma már egyre kevésbé igaz, hiszen Közép-Kelet Európában mostanra a földárak is felzárkózóban vannak, a munkaerő-költségek is emelkednek, a termeléshez szükséges inputanyagokat (növényvédő szereket, műtrágyákat, üzemanyagot stb.) pedig ugyanazon az áron kapja meg egy magyar gazda, mint egy holland. Ennek ellenére a magyar agráriumban egyelőre versenyelőny, hogy Romániában vagy a Baltikumban alacsonyabbak a támogatási szintek, mint Magyarországon. Ha tehát a kifizetések harmonizációja megtörténne, azzal nem csak a magyar gazdák kerülnének közelebb a németekhez, hanem a románok is a magyarokhoz. Most egyébként a Magyarországon fizetett területalapú támogatás éppen az uniós átlagon van, így itthon jelentős anyagi változást nem is feltétlenül hozna a harmonizációs folyamat felgyorsítása – mondta.
Papp Gergely emlékeztetett, hogy amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta folyamatos a felzárkózás. A nagy viták inkább az ütemezésről szólnak. Ezt lassította ugyanakkor az is, hogy Nyugat-Európában sok esetben még az országokon belül sem volt egységes a támogatás mértéke.
Kész a büdzsé!
Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács. A képviselő-testület a szerdai strasbourgi plenáris ülésén fogadta el a korábban megkötött egyezséget, amelyet a tanács már hétfőn jóváhagyott. A kompromisszumos megoldás értelmében az EU jövő évben 168,7 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, a tárgyévi tényleges kifizetések összege pedig 153,6 milliárd euró lehet. (Az Európai Bizottság eredeti tervezete 168,3 milliárd euró kötelezettségvállalást és 153,6 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő.) A kohéziós politikára 58,6 milliárd euró kötelezettségvállalást és 50 milliárd euró kifizetést szánnak 2020-ban, míg a közös agrárpolitikára, a vidékfejlesztésre mintegy 60 milliárd euró kötelezettségvállalás és 58 milliárd euró kifizetés áll majd rendelkezésre.
(nak.hu)