Az Európai Bizottság közzétette a nemzetközi kereskedelmi megállapodások aktuális mezőgazdasági vonatkozásairól, valamint a folyamatban lévő és a jövőbeli kereskedelmi tárgyalások uniós mezőgazdasági ágazatokra gyakorolt kumulatív gazdasági hatásairól szóló jelentését.
A Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre - JRC) frissítette a kereskedelmi tárgyalások uniós mezőgazdasági ágazatra gyakorolt kumulatív gazdasági hatásairól szóló 2016. évi tanulmányt, mely alapján összeállított jelentés célja, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos támogatást nyújtson az európai döntéshozatali folyamatokhoz.
Az összeállított anyag a 12 szabadkereskedelmi megállapodásnak ‒ 5 már lezárt és 7 folyamatban lévő ‒ az EU-27 mezőgazdaságára gyakorolt gazdasági hatásait elemzi 2030-ig, melynek keretében számszerűsíti az összesített ágazati hatásokat a kétoldalú kereskedelem tekintetében, valamint bemutatja a termelés, a kereslet és az árak várható alakulását az EU legjelentősebb mezőgazdasági piacaira vonatkozóan. Az előrejelzésekkel ellentétben ez az elemzés a kereskedelem két liberalizációs forgatókönyvét, a konzervatív és az ambiciózus szcenáriót hasonlítja össze az úgynevezett szokásos üzleti menettel (baseline - alapérték). A konzervatív forgatókönyv a termékek 97 %-ára teljes liberalizációt és a fennmaradó termékekre 25 %-os vámtarifa csökkentést az ambiciózus forgatókönyv pedig az összes termék 98,5 %-ára vámtarifa mentességet és a fennmaradó termékekre 50 %-os vámtarifa csökkentést irányoz elő.
Az elemzés során a legjelentősebb 12 szabadkereskedelmi megállapodás közül az öt, már megkötött szabadkereskedelmi megállapodást a tényleges eredmények alapján modellezték, a még le nem zárt megállapodások esetében pedig a feltételezett hatásokat vették figyelembe a két forgatókönyv alapján. Várhatóan ugyanis 2030-ra ‒ a kétoldalú kereskedelmi megállapodások végrehajtása előtti állapot alapján ‒ az EU mezőgazdasági és élelmiszeripari exportjának 13 %-át, importjának pedig 34 %-át ezen megállapodásokkal érintett 12 kereskedelmi partner adja majd.
Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy a környezeti és éghajlati hatások, a COVID-19 okozta gazdasági válság, a Brexit utáni esetleges kereskedelmi zavarok, továbbá az úgynevezett Zöld Megállapodás és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági vonatkozású stratégiák hatásai nem kerültek figyelembevételre az elemzés készítése során. Több tagállam is aggályát fejezte ki amiatt, ugyanis jelenleg a mezőgazdasági termékek kereskedelemét leginkább befolyásoló tényezők közül a COVID-19 világjárvány, a Brexithez kapcsolódó hatások, valamint a továbbra is fennálló orosz embargó egyaránt kiemelendő.
Általánosságban elmondható, hogy mind az ambiciózus, mind pedig a konzervatív forgatókönyv esetében az eredmények pozitív hatást mutattak az EU agrár-élelmiszeripari mérlegére vonatkozóan. Az EU agrár-élelmiszer exportja a szabadkereskedelmi megállapodás 12 partnere irányába a konzervatív forgatókönyv esetében várhatóan 5,2 milliárd euróval (25 %), míg az ambiciózus szcenárió esetében pedig 6 milliárd euróval (29 %) emelkedik. Export bővülés elsősorban Japán, a Mercosur országok, Thaiföld és Vietnam irányába várható. Az EU többi kereskedelmi partnere felé irányuló mezőgazdasági és élelmiszer export várhatóan kissé mérséklődik majd, így az EU mezőgazdasági és élelmiszer exportjának növekedése összességében a konzervatív forgatókönyv szerint 4,7 milliárd EUR (2,8 %), az ambiciózus forgatókönyv szerint pedig 5,5 milliárd EUR (3,3%) lesz.
Forrás: Európai Bizottság - Presentation on the update of the 2016 JRC study
A szabadkereskedelmi megállapodás 12 partnere irányából érkező import esetében a konzervatív szcenárió esetében 3,9 milliárd eurós (10 %), míg az ambiciózus forgatókönyv során 5,1 milliárd eurós (13 %) növekedés várható. A jelentés a legnagyobb import bővülést a Mercosur országokból származó behozatal esetében vetítette előre, amely ‒ a marha- és a baromfiágazat mellett ‒ várhatóan a juhágazatra is további nyomást gyakorol majd. Az EU mezőgazdasági és élelmiszer importjának növekedése összességében a konzervatív forgatókönyv szerint 3,7 milliárd EUR (3,3 %), az ambiciózus forgatókönyv szerint pedig 4,7 milliárd EUR (4,2%) lesz.
A kereskedelmi megállapodások EU juhágazatára gyakorolt összesített gazdasági hatásai
Bár a frissített tanulmány is megerősíti ‒ a marha- és a baromfiágazat mellett ‒ a juhhús ágazat kiemelt érzékenységét, azonban a most megjelent elemzés már lényegesen kisebb negatív hatást mutat ki, mint a 2016-os tanulmány. Elmondható azonban, hogy a juhágazat esetében a konzervatív és az ambiciózus szcenárió közötti különbség jelentős, mivel a kereskedelemben igen kiemelkedő szerepet játszó két partnerrel, Új-Zélanddal ‒ aki az EU legfőbb juhhús szolgáltatója (51 %) ‒ és Ausztráliával még folyamatban vannak a tárgyalások. Az EU-Új-Zéland megállapodás véglegesítése előre láthatólag 2021 nyaráig megtörténhet.
A juhhús-ágazatban a 12 szabadkereskedelmi megállapodás alá tartozó országból származó import az EU behozatalának 57 %-át teszi ki, a behozatal nagy része Új-Zélandról és Ausztráliából származik. Mindkét forgatókönyv szerint Ausztrália piacra jut és az import a kiindulási 41 millió euróról a konzervatív szcenárió esetében 57 millió euróra, az ambiciózus szcenárió szerint pedig 79 millió euróra nőhet. Az Új-Zélandról származó behozatal azonban, amely az alapforgatókönyv szerint vámmentes piaci hozzáférést élvez ‒ a WTO-országokra vonatkozó országspecifikus TRQ (Tariff Rate Quota - vámkontingens) keretében, amely jelenleg nincs kitöltve, és várhatóan nem kerül következetesen kitöltésre 2030-ig ‒, enyhe csökkenést szenved az ausztrál juhhússal szembeni preferenciális erózió miatt. Az ambiciózus forgatókönyv szerint az Új-Zélandról származó behozatal mintegy 0,8 millió euróval csökken.
Az EU hús és tejtermékek importjának alakulása - 12 FTA partner (2030 évi alapérték, %)
Forrás: A jelentés szerzőinek számítása a MAGNET eredményekből
A jelentés adatai alapján az EU juhhús importja konzervatív forgatókönyv esetén 2,1 %-kal, 1 042 millió euróra (ambiciózus forgatókönyv esetén 3,7 %-kal, 1 058 millió euróra) nő várhatóan. A konzervatív szcenárió esetén ez 1,9 %-os (ambiciózus forgatókönyv esetén 3,1 %-os) árcsökkenést, 0,2 %-kal magasabb fogyasztást (ambiciózus forgatókönyv esetén 0,4 %) és 0,2 %-kal alacsonyabb termelést (ambiciózus forgatókönyv esetén 0,4 %) jelent.
Az EU juhhús import és export alakulása 2030 (millió EUR)
Forrás: A jelentés szerzőinek számítása a MAGNET eredményekből
Az EU 12 szabadkereskedelmi megállapodás alá tartozó országokba irányuló juhhús exportja korlátozott, a kivitel alapértéken 14 millió eurót tesz ki, és a két forgatókönyv szerinti növekedés is kis mértékű, mindkét esetben mintegy 17 millió euróra történő emelkedést vetít előre. Az ambiciózus forgatókönyv szerint az import 3,6 %-os (konzervatív forgatókönyv esetén 2 %-os) növekedése az EU juhhús piacán az előrejelzések szerint 3,1 %-os (konzervatív forgatókönyv esetén 1,9 %) árcsökkenést, 0,4 %-kal magasabb fogyasztást (konzervatív forgatókönyv esetén 0,2 %) és a szerződéses termelés 0,4 %-os (konzervatív forgatókönyv esetén 0,2 %) csökkenését eredményezi.
Az EU juhhús import, export és egyenleg alakulása – 12 FTA partner (2030, millió Euró)
Forrás: A jelentés szerzőinek számítása a MAGNET eredményekből
Összefoglalóan elmondható, hogy az EU mezőgazdasága összességében haszonélvezője a szabadkereskedelmi megállapodásoknak, és az érzékeny ágazatok/termékek esetében az alkalmazott kvótákat megfelelő eszközei lehetnek az esetleges negatív hatások ellensúlyozásának.
Tekintettel arra, hogy az EU elsődlegesen élelmiszer exportőr, ezért a kereskedelmi megállapodások általi új piacokhoz történő hozzáférés biztosítása kiemelt jelentőséggel bír. A szabadkereskedelmi tárgyalások során azonban az egyenlő versenyfeltételekhez, valamint a magas szintű sztenderdeknek való megfeleléshez ragaszkodni kell. A szabadkereskedelmi megállapodásokban az importtermékek esetében tehát az EU különböző állategészségügyi, -jóléti, közegészségügyi és környezetvédelmi normáinak való megfelelés következetes betartatására kell törekedni, ezen normákat még akkor is biztosítani kell, ha egyes kereskedelmi partnerek erre korlátozó lépésként tekintenek.
Forrás: Európai Bizottság - Cumulative economic impact of trade agreements on EU agriculture 2021
(NAK/Borovka Zsuzsa)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön