A Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027-es időszakának legfontosabb céljai között szerepel a talajtakarás, a talajélet serkentése növényi gyökerek által, a vizek helyben tartásának elősegítése, valamint a szél és vízerózió elleni védekezés. A horizontális minimumkövetelményeket tartalmazó Feltételesség előírásaiban alapelvárásként jelenik meg a szántóterületek bizonyos százalékának parlagként és/vagy nem termelő területként történő kialakítása.

Az Európai Unió Bizottsága 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai tervét (KAP Stratégia), amely alapján a források 2023. január 1-től felhasználhatóvá válnak. Az egész agrárium számára az összesen 14,7 milliárd euró, azaz mintegy 5300 milliárd forint költségvetéssel biztos alapot jelent a következő időszakra. Ezen az összegen belül kiemelkedő a magyar költségvetési forrás mértéke, amely mintegy 6,3 milliárd euró. Az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható mintegy 310 milliárd forint öt év alatt közel háromszorosa az előző hét éves KAP ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek.

Magyarország elkötelezett a sikeres agrárgeneráció-váltás elősegítése mellett. A Közös Agrárpolitika hazai Stratégiai Tervében vázolt beavatkozások közül több is támogatja közvetlenül a mezőgazdasági pálya vonzóvá tételét a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára.

A Közös Agrárpolitika 2023-2027-es időszakában számos új előírással, gyakorlattal és támogatási lehetőséggel kell megismerkedni. Ehhez a feladathoz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium közös munkája eredményeként egy átfogó kiadvány sorozat készült, melynek negyedik részében az Agro-ökológiai Programmal (AÖP) ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Az Uniós Közös Agrárpolitika támogatásai közül a termeléshez kötötteket ismerteti a NAK kiadványa.

A Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-tól kezdődő időszakát Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg, amely 2027-ig szabályozza a támogatások feltételrendszerét.

Talajjavítást és mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő körforgásos fogalmak

A „Carbon Farming”, azaz a szénmegkötő gazdálkodás egy olyan fogalom, amely az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a nemzetközi gazdálkodási nyelvezetben, különösen uniós szinten, ahol az „Európai Zöld Megállapodás” meghatározó pontjává kezd válni. A gazdálkodók számára a szénmegkötő gazdálkodás tehát olyan gazdálkodási gyakorlatok összességét jelenti a mezőgazdaságban, amelyek célja az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése.

Tanulmányozzuk együtt jó és rossz példák megismerésével a helyes és fenntartható mezőgazdasági vízhasználatot!

Kiadványunk a talajt, a vizet, mint életünk legfontosabb kincseit mutatja be, továbbá a termőföld védelmét szolgáló alternatív jövedelemforrással, a fásítással, agrárerdészettel, valamint a biológiai sokféleség jelentőségével foglalkozik.