A NAIK AKI mezőgazdasági biztosításokat összegző jelentése szerint 2019-ben 18,6 százalékkal nőtt a díjtámogatott szerződést igénybe vevő termelők száma. Tavaly az előző évinél 38 százalékkal több kárkifizetés történt. A legtöbb kifizetés még mindig a jégkárok után történt.
A napokban jelent meg a NAIK AKI Agrárstatisztikai Osztályának 2019. évi mezőgazdasági biztosításokat elemző kiadványa, „Statisztikai Jelentések – Mezőgazdasági Biztosítások 2019” címmel, amely a biztosítók és biztosító egyesületek adataira támaszkodva átfogó képet mutat az agrárium és a pénzügyi szektor eme speciális metszetéről.
A kiadványból kiderül, hogy tavaly 15,7 milliárd forintot költöttek a gazdálkodók biztosításra, ennek túlnyomó része (87 százaléka, ami közel 13,7 milliárd Ft) növénybiztosításra kifizetett díj volt. A növénybiztosítások után díjtámogatás is járhat a gazdáknak, amennyiben a megfelelő konstrukciót választják. A növénybiztosítások után befizetett díjak közel 85 százaléka, összesen 11,6 milliárd forint befizetett díj után jár a termelőknek a biztosítási díjtámogatás, ami maximum a biztosítási díjak 65 százaléka lehetett 2019-ben. A tárgyévben rendelkezésre álló forrás (5 milliárd Ft) szűkössége miatt úgynevezett „visszaosztás” lépett működésbe, mérsékelni kellett a támogatási intenzitásokat, azonban a gazdák még így sem panaszkodhatnak, hiszen konstrukciótól függően a befizetett biztosítási díj 40-55 százalékát visszakapták utólag az Államkincstártól.
A 2020. évi növénybiztosítási szerződéskötési szezon közepén járva különösen aktuális tájékoztatni, hogy minden mezőgazdasági termelő jogosult a növénybiztosítások díjtámogatására az egységes kérelemben szereplő területei után, akkor is, ha integrátor finanszírozza a termelést. Ilyenkor a termeltetőt fel kell tüntetni a biztosítási szerződésen (ajánlaton), a saját biztosítás létét pedig be kell jelenteni a termeltetőnél, aki elfogadja azt.
A jelentésből kitűnik az is, hogy 2019-ben 18,6 százalékkal nőtt a díjtámogatott szerződést igénybe vevő termelők száma. A biztosítók adatai alapján 2019-ben több mint 26 ezer termelő élt ezzel a lehetőséggel, de mivel egy termelő a különböző növényeire más-más biztosítóval is köthet szerződést, így a valóságos biztosítottság ennél kisebb. Ezt támasztja alá az Államkincstárhoz beérkező díjtámogatási igények száma is, amely alig több mint 24 ezer. Ha figyelembe vesszük, hogy a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer I. pillérének évek óta stagnáló, közel 75 ezer fős tagsága van, akkor a biztosítási penetráció kb. 33 százalékos. Még rosszabb a kép, ha az egységes kérelmet beadó gazdálkodók 168 ezer fős táborát vesszük bázisnak, ilyen alapon vizsgálva a termelők kevesebb, mint 15 százaléka köt támogatott növénybiztosítást.
Ha a biztosított földterületek mérete alapján szemlélődünk, szintén egészen más kép rajzolódik ki, ugyanis a jelentés alapján díjtámogatott biztosítást 1,7 millió hektár területre kötöttek a gazdák és további 427 ezer hektárra nem támogatott konstrukciót választottak, azaz összesen kb. 2,1 millió hektár biztosított mezőgazdasági terület van az országban, ami a releváns termőterületek körülbelül 55 százaléka.
A fenti adatokból az következik, hogy jellemzően a nagygazdák kötnek biztosítást, ugyanis náluk megjelenik a tudatos pénzügyi tervezés, ahol a fix, előre látható költséget (biztosítás díja) előnyben részesítik az időjárás viszontagságai miatt bekövetkező esetleges hozamcsökkenés jelentette bevételcsökkenéssel szemben. A biztosítás alapelve, hogy ez előre nem látható, de valószínűséggel bekövetkező kockázatot a biztosítási díjért cserébe a biztosító átvállalja a gazdálkodótól.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál azért dolgozunk, hogy ez a fajta tudatos tervezés minél több termelő esetében napi rutinná váljon és évről-évre több termelő éljen a kockázatkezelés eszközével a kockázatviselés terhe helyett. A NAK országos falugazdász-hálózatán keresztül segíti a gazdákat az egységes kérelem beadásában való közreműködéstől a kockázatkezelési tanácsadáson keresztül az ágazati érdekképviseletig, hogy csak néhány példát említsünk. Napi munkánk során tapasztaljuk, hogy a gazdálkodók egy része nem is tudja, mibe kerül a biztosítás, olykor felesleges kiadásnak tekintik. Jellemző tévhit, hogy a „biztosító úgysem fizet”. Ennek cáfolata látszik a statisztikai kiadványból, hiszen a 2019-ben az előző évinél 38 százalékkal több kárkifizetés történt, összegszerűségében 7,5 milliárd forintot meghaladó mértékben, melynek zömét – 6,6 milliárd forintot – növénybiztosítási károk után fizették a biztosítók.
A korábbi évek kárstatisztikáit is elemezve látható, hogy a tavalyi év a közepesen káros évek közé sorolható. A legtöbb kifizetés még mindig a jégkárok után történt, bár a számok mögött a NAK és az AM által működtetett országos jégkármérséklő-rendszer kármérséklő hatása is felfedezhető. Az esetszám és a kárbejelentések száma a kifizetett kártérítésnél szignifikánsabban, nagyobb mértékben növekedett 2019-ben, amiből az eseti jégkárok csökkenő mértéke rajzolódik ki. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a biztosítók jég és vihar esetében kiegészítő szolgáltatást is kínálnak díjtámogatott biztosításaik mellé, amivel a károsodott terület értékére vetítve az 5 százaléknál magasabb kárt már megtérítik a termelőnek. Nem meglepő, hogy szinte minden gazdálkodó él is ezzel a lehetőséggel, hiszen ezzel tudja maximalizálni a biztosítási fedezetet.
A statisztikai jelentésre visszatérve, szembetűnő a növénybiztosítási ágazat jelentős túlsúlya a mezőgazdasági biztosításokon belül. Ennek alapvetően az az oka, hogy az időjárási kockázatok – különösen, ha az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásait is figyelembe vesszük – elsősorban a növénytermesztést érintik. Mindazonáltal az állattenyésztők évek óta lobbiznak mind a jogalkotónál, mind a biztosítótársaságoknál, hogy az állattartást fenyegető kockázatok kezelésére is dolgozzanak ki a felek számára kölcsönösen megfelelő megoldást, azonban a tárgyalások még nem hoztak megoldást. Részbeni vigasz lehet az állattartók számára, hogy az agrártárca a minap benyújtotta Országgyűlésnek a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítását, amely megteremtheti a jogszabályi hátteret a krízisbiztosítás intézményrendszerének létrejöttéhez. Ez az eszköz a mezőgazdaság minden ágazata számára nyitva álló, krízishelyzetben elérhető jövedelempótlást tenne elérhetővé – a részletek kidolgozása még folyamatban van, bevezetése 2021-ben várható.
(NAK)
