Elérkeztünk a szántóterületeinken választható AÖP gyakorlatok áttekintését követően a gazdaságunk gyepterületeire választható gyakorlatok megismeréséhez.
Már tudjuk, hogy az AÖP a gazdálkodó önkéntes vállalásán alapul, a gazdálkodó dönti el, hogy behozza-e a gazdasága egész területét a támogatásba vagy sem, azaz amennyiben úgy dönt, hogy kéri a támogatást, akkor a gazdaságban lévő összes szántóra, gyepre és ültetvényre választani kell külön-külön 2-2 pont értékű előírást. Azonban vannak mégis kivételek a gyepek esetében is, azaz a mentességet élvező területi egységekre nem kell gyakorlatot választani 2 pont értékben, azonban ekkor nem is jár rá az AÖP kifizetés.
Gyepek esetében milyen esetekben nem kell AÖP gyakorlatot választanuk, ha a gazdaságunk többi – nem mentes – egységére akarunk AÖP kifizetést? Abban az esetben mentesülünk tehát, ha a gazdaságunk összes területéből a gyep hasznosítással érintett rész kisebb, mint 5 ha, vagy van Natura 2000 gyepünk. Itt tehát az AÖP kifizetésért mi döntjük el adott évre, hogy vállalunk valami többletet, vagy sem. Itt azonban a kettős finanszírozáselkerülése végett nem választhatunk a listáról bármit. A 4 gyakorlatból 2 az, melyet bármilyen gyepre alkalmazhatunk. Lássuk melyik is a kettő, melyekből bármelyikkel önállóan teljesíteni tudjuk az elvárt kettő pontot!
Gyep hasznosítási mód esetén választható előírások
Pár gondolatot rögzítünk az alábbiakban a fenti kettő gyakorlat biodiverzitásra gyakorolt hatásáról.
A terelgető, vagy pásztoroló „hagyományos” legeltetés lényege a szakirodalom szerint tehát, hogy nagy kiterjedésű többé-kevésbé összefüggő gyepterületek esetén a természeti adottságokat kihasználva a mindenkori fűtermés után hajtva legeltetik az állatokat. Ez a legeltetési mód viszonylag lassú növekedési erélyű, extenzív húshasznosítású fajták legeltetésére alkalmasabb.
A szakaszos legeltetési módnak a lényege, hogy a meglévő gyepterületet szakaszokra osztva (stabil, vagy mobil módon) elkerítve legeltetik. Ennek a módszernek a legfőbb előnye, hogy könnyen tervezhető takarmányozási és állategészségügyi szempontból egyaránt. E módszer alkalmazásával könnyen biztosítani lehet a gyepnövényzet optimális újrafejlődését a lelegelt részek pihentetésével. Szakaszos legeltetés során a legelő botanikai összetétele is kedvezően alakul a kisebb válogatási lehetőség következtében. (Forrás:Dr. Póti Péter). Egy-egy szakasz legeltetése lehetőleg ne haladja túl a 10-12 napot, mert a növényzet regenerációjához 30-35 napra van szükség.
A második előírás az alternáló kasza használatát említi. Jelentősége a biodiverzitás szempontjából nagyobb, a vágási felület sima A kasza a növényzetet nem mozgatja meg, csak elvágva azt elkúszik alatta, és így az hátrafelé ledől. Ezáltal ennél a technológiánál nem jelentkezik a szívó-örvénylő hatás, mely az egész növényzetet átforgatva könnyebben károsíthatja a kisebb állatokat.
Az AÖP-vel kapcsolatos korábbi cikkeinket ide kattintva érheti el.
Folytatjuk!
NAK/ Sztahura Erzsébet, Vadkerti Viktor, Gyenes Adrienn
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön