A közel egy hónapig tartó hőségperiódusnak egy markáns hidegfront vetett véget hétfőn, ami záporokkal, zivatarokkal, szupercellákkal, jégesővel és viharos széllel érkezett. A legnagyobb károkat a viharos erejű szél okozta, hétfőn és kedden is több helyen 130 km/órás széllökést regisztráltak a HungaroMet mérőállomásai. 2025. július 7-én az ország keleti felében tartott…
Jégeső nem várható az adott területen
30% alatti a kisméretű jég valószínűsége
30% alatti a nagyméretű jég valószínűsége
30 - 60% a kisméretű jég valószínűsége
30 - 60% a nagyméretű jég valószínűsége
60 % feletti a a kisméretű jég valószínűsége
60 % feletti a nagyméretű jég valószínűsége
*A térképen megjelenő sraffozás az aktuálisan bekapcsolt területeket mutatja
A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban. Amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar.
Előrejelzési adatok csak a védekezési időszakban (április 15. és szeptember 30. között) állnak rendelkezésre.
Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról. A radarok által mért refklektivitás értékekből a pillanatnyi csapadékintenzitást értjük (mm/óra). A reflektivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg tudjuk határozni a visszaverő képességet. Ezt a mennyiséget reflektivitási tényezőnek (Z) nevezik, amelynek a mértékegysége dBZ. Működési elve leegyszerűsítve: a radar egy olyan berendezés, ami a radarhullámokat bocsát ki, és a felhőkről visszaverődő jelek alapján határozza meg a felhők veszélyességét.
Április és május időjárása után a június is kifejezetten szélsőségesen alakult idén, ami a generátorok bekapcsolási statisztikáiban is megmutatkozott. Júniusban olyan ritkán alakultak ki zivatarok az országban, hogy csak 10 napon kellett a generátorokat bekapcsolni, míg az elmúlt évek átlaga júniusban 22 nap volt. 2025. június hónapját többnyire száraz, meleg…
Bevezetés Gyakran elhangzik, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban fordulnak elő hőmérsékleti szélsőségek. Korábbi elemzésünkben (lásd: Magas hőmérsékletű napok évtizedes változásai) kimutattuk, hogy a hőségnapok átlagos éves száma a 2000-es évekhez képest napjainkra 50%-kal (26-ról 39-re) növekedett. Az elmúlt 20 év adatai azonban azt is mutatják, hogy a hőségnapokon a nap…
Bevezetés Jelen tanulmány középpontjában azoknak a napoknak és időszakoknak az elemzése áll, amikor a VPD értéke meghaladta a 2.5 kPa-t és a 3.5 kPa-t – ezek ugyanis kritikus határértékek a növények fejlődése szempontjából. Mivel az ilyen magas értékek elsősorban a nyári hónapokban jellemzőek, vizsgálatunk arra irányult, hogy a nyári 92…
Május havi összesítő Április után a május időjárása is kifejezetten szélsőségesen alakult idén, ami a generátorok bekapcsolási statisztikáiban is meglátszott. Az idei május nagy részében az ilyenkor szokásosnál több fokkal hidegebb és szárazabb időben volt részünk, ami teljesen az ellenkezője a mezőgazdaság számára ilyenkor optimális időjárásnak. Az ideális májusi idő…
A június 3-i extrém időjárási helyzetet a megelőző napokban fennállt, nyári napokat lezáró hidegfront okozta: nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, ami berobbantotta a légkört. Ennek az energiának és labilitásnak köszönhetően tudtak kialakulni a heves zivatarok, szupercellák és nagyobb méretű jégdarabok is, amelyet az alábbi számok is alátámasztanak. Már…
Az interaktív statisztikák nézete váltható az ábrák feletti “TELJES IDŐSZAK” vagy az “AKTUÁLIS HÉTIG TARTÓ IDŐSZAK” feliratú gombokra kattintva. A vonaldiagrammok kulcspontjai fölé helyezve a kurzort megjelennek az adott hétre vonatkozó pontos adatok. Az ábrák alsó részén található évszám jelölésekre kattintva ki-be kapcsolható az adott év láthatósága a grafikonon.
Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (223 automata és 763 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból nyert támogatás segítségével építette ki.
A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, ami segíti a jégkármérséklő rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációjával, a NAK és a HungaroMet szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A működtetéshez a háttérbázist a regionális telephelyek biztosítják.
A jégkármérséklő rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő HungaroMetnek is. A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kerülnek beindításra az automata generátorok, illetve a riasztásnak megfelelően kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők. A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. A HungaroMet részletes adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban a HungaroMet számára.
A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15°C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd -30°C körül a vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérős nagyságot is.
A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott a már kialakult jégszemeket megszüntetni nem tudják, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.
Jelenleg sehol a világon nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való beavatkozás nyomán a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta az országos jégkármérséklő rendszer elnevezést.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli vármegyére, majd az országos jégkármérséklő rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-től átfogó hatásvizsgálatot végzett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés során első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna vármegye) kerültek vizsgálatra, a második évben pedig már az egész ország területéről történt mintavétel.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása.
Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napelemekkel történik.
Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek egyáltalán nincs befolyása a csapadék mennyiségére. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt ne lenne eső.
Kb. 250-300 000 litert, de időjárástól függően változó. A HungaroMet és a NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva, csökkentse a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.
Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja.
A NAK által kiépített rendszernek a 2024-es a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez a Kormány évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Emellett a rendszer a lakossági, ipari, közületi értékeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi.
A rendszer működése óta eltelt 7 évben évente átlagosan 33 913 hektárra jelentettek be jégeső okozta kárt a gazdák. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.
A 2024-es évben sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, mindemellett rendkívül zivataros volt az időjárás. Ennek ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint térségünk más országaiban. Mindez alapvetően annak köszönhető, hogy az országos jégkármérséklő rendszer védelmet nyújtott a jégkárok ellen, illetve mérsékelte azokat.
2024-ben a 169 napos védekezési szezonban összesen 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. A 2024. évi időjárás rendkívüliségét jól mutatja, hogy ez a szám közel kétszerese a korábbi évinek. A rendszer generátorait 2024-ben összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni.
2024-ben – az április 15-től szeptember 30-ig tartó védekezési szezonban – összesen 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók, összességében 68 nap vonatkozásában.
Ez – még a szélsőséges időjárás mellett is – lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer. Akkor ugyanis mintegy másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett kárbejelentés.
Az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.
A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva, a jégkármérséklő rendszer indítását 2025-ben is április 15-ére tettük. A riasztási időszak 2025-ben is szeptember 30-ig tart.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)
Adószám: 18399257-2-43
E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu
Zöld szám: +36 80 900 365
Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.