A jégkármérséklő rendszer üzemelése kapcsán általában az első kérdések között merül fel annak környezetre és egészségre gyakorolt hatása.
Az országos rendszer kialakítását követő évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önként vállalta egy 2 éves tanulmány elkészítését, amely a használt hatóanyag és hálózat működésének környezeti hatásait vizsgálja. A tanulmányt az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratórium végezte 2019-ben és 2020-ban.
Az első évben a NEFELA Egyesülés területén kezdték meg a vizsgálatokat, ahol ekkor már közel 30 éve zajlott a talajgenerátoros védekezés, majd a második évben kiterjesztették az egész ország területére. 2019-ben Délnyugat-Magyarországon az azt megelőző 11 működési év adataiból kialakítottak egy adatbázist, amely alapján a vizsgált területen modellezési zónákat hoztak létre.
1. kép: Vizsgálatra kijelölt 4 modellezési zóna a hatástanulmány első évében
Az akkreditált méréssel megállapított *emissziós értékek (*adott légszennyező forrásból időegység alatt kijutó szennyező anyag mennyisége) alapján a modelleket futtatva meghatározták az azonosított pontforrások környezetében kialakuló legmagasabb felszín közeli ezüst-jodid koncentrációkat. A maximális ezüst-jodid koncentráció a talajfelszínen 1-20-250 pg/m3 koncentrációban jelentkezett, amely elhanyagolható érték.
Végül a modellezés alapján a vizsgált területen 50 pontot jelöltek ki talaj- és talajvíz-mintavételre. A mintavétel során 90 cm mélységű talajszelvényt fúrtak, melynek a 0-30, 30-60, 60-90 cm-es rétegeiből vettek mintát. További 10 ponton a furatokat mélyítve a talajvizet is mintázták.
2. kép: Talajmintavétel
2020-ban az újabb zónák kijelölése a földrajzi adottságok, valamint az előző év tanulmányozása során szerzett szakmai tapasztalatok alapján történt. A zónák vizsgálatának módszertana nagyban hasonlított a délnyugat-magyarországi területeknél alkalmazott módszertanra, azonban a mintavételi pontok sűrűbben kerültek kialakításra.
3. kép: Vizsgálatra kijelölt területek a hatástanulmány második évében
A laboratórium a vizsgálat második évében országos szinten összesen 100 talaj és 25 talajvízmintavételi pontot jelölt meg, illetve 2 év meteorológiai adatai alapján modellezték a légkörbe kikerülő szennyező anyagok útját, keresve az esetlegesen kialakuló felhalmozódási területeket.
Mind a talaj, mind a talajvíz laboratóriumi vizsgálatánál kiemelt figyelmet kapott a nátrium és az ezüst, mivel a jégkármérséklő rendszer működése során nagyobb mennyiségben ezüst-jodid, kisebb mennyiségben nátrium-jodid kerül a légkörbe.
Emellett a rendszer egészségkockázati mutató értékét is vizsgálták. Ezen mutató értéke 0,00006 lett, ami 5 nagyságrenddel alacsonyabb a maximálisan elfogadható szintnél. Kiemelt figyelmet kapott az ezüst levegőben, valamint talajban kialakuló humántoxikológiai kockázat vizsgálata, amely kimutatta, hogy a működés ilyen szempontból sem jelent kockázatot.
A légkörbe kikerülő alacsony károsanyag koncentráció és talajfelszínre kerülő szennyező anyag mennyisége annyira csekély a tanulmány alapján, hogy a laboratórium nem találta indokoltnak monitoring rendszer felállítását.
A vizsgálati eredmények szerint a jégkármérséklő rendszer működtetése semmilyen környezeti és egészségügyi kockázatot nem jelent, valamint az üzemelés során kikerülő kockázatos, vagy szennyező anyagok mennyisége annyira kismértékű, hogy felhalmozódásra nem lehet számítani rövid-, illetve hosszútávon sem.