Bevezetés
Az elmúlt évek mérései is igazolják, hogy térségünkben a klímaváltozás legegyértelműbb jele a hőségperiódusok gyakoriságának növekedése. A gyorsuló melegedés hatása egyértelműen megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedésében, amelyek alatt azokat a napokat értjük, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot. Mind a hőhullámok, mind a hőségnapok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, de a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélynek van kitéve.
Az alábbi tanulmányban olyan eredmények, kimutatások láthatóak, melyeknél kiemelten a hőségnapok évtizedes változását vizsgáltuk. A hőmérsékleti értékek esetében kiemelten a nyári hónapok hőségnapjainak hosszát, gyakoriságát elemeztük, vagyis azokat a napokat, amikor a HungaroMet-mérőállomás által mért napi maximum hőmérséklet meghaladja a 30°C-t.
Elemzésünkhöz jelenleg is a HungaroMet oldalán (odp.met.hu) elérhető adatokat használtuk fel. 2002-től 2024-ig állt rendelkezésre egységesen 67 olyan HungaroMet-mérőállomási adat, amelyek felhasználásával számoltunk országos szinten, illetve vármegyénként a változásokat.
Eredmények
Országos átlagban egyre gyakoribbak azok a hőségperiódusok, amikor legalább öt egymást követő napon meghaladja a napi maximum-hőmérséklet a 30°C-ot egy adott vármegyében. Míg a 2000-es években ez évente átlagosan 1,6-szor fordult elő, a 2010-es években már 2,3-szor, a 2020-as években pedig 2,8-szor.
Azon hőségperiódusok hossza, amikor a napi maximum-hőmérséklet meghaladta legalább 10 egymást követő napon a 30°C-ot, szintén emelkedő tendenciát mutat. Míg a 2000-es években ezek az extrém hőségperiódusok nyáron országos átlagban évente mindössze 0,4 alkalommal fordultak elő, a 2010-es években ez az érték 0,5-re nőtt, a 2020-as években pedig már évente átlagosan egyszer tapasztalható ilyen hosszú hőségperiódus.
Az országos adatok összesítése alapján a 2000-es években mindössze kétszer fordult elő olyan, hogy egy vármegyében legalább 15 egymást követő napon keresztül 30°C fölé emelkedett a napi maximum-hőmérséklet. A 2010-es években ez a szám 26-ra nőtt, a 2020-as években pedig már 41 ilyen hosszú, összefüggő hőségperiódust regisztráltak – ami különösen figyelemre méltó, hogy még csak az évtized felénél tartunk.
Az egymást követő hőségnapok maximális hosszának évtizedes átlagait illetően egyértelműen kimutatható szignifikáns változás. Jól látható: míg a 2000-es évek első évtizedében a hőségnapok maximális hossza 10,5 alatt maradt még a délkeleti vármegyékben is, addig a 2020-as években az ország nagy részében (6 vármegyét leszámítva) meghaladta az 10,5-et, Bács-Kiskun vármegyében meghaladta a 18-at!
Az elemzés egy 9 részből álló sorozat része, ahol a növénykultúrák számára fontos meteorológiai paramétereket vizsgáljuk. A hőmérsékleti értékek vonatkozásában a következőkben a részletes napi értékekkel foglalkozunk.
Forrás:
- https://met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3454&hir=Melegedo_kornyezet_%E2%80%93_gyakoribb_hohullamok
- https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3196
- https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1969
- Hőhullám leltár - Meteorológiai hírek - met.hu
- Légkör folyóirat 67. évfolyam 3. szám
- Légkör folyóirat 67. évfolyam 4. szám