A növénybetegségek elleni védekezés jelentős költségeket okoz, ezért megéri rezisztens gyümölcsfajtákat előállítani. Egy-egy új fajta nemesítésének költségeit körülbelül 150 millió forint.
A biotechnológia fejlődésének köszönhetően génmódosítás nélkül is előállíthatók ellenálló gyümölcsfajták, a korábban ismeretlen kórokozók megjelenése miatt szükség is van új nemesítésekre – mondta Kasztovszky Zoltán, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
A szakember kiemelte, hogy a növénybetegségek elleni védekezés jelentős költségeket okoz, ezért megéri rezisztens fajtákat előállítani. Az évtizedekkel ezelőtt még ellenállónak számító fajok a mai betegségeknek sokszor már nem képesek ellenállni, de előfordul olyan is, hogy egy új gyümölcsfa nemesítéséhez régi tájfajtákat is felhasználnak. Mint mondta, az ellenállóság mellett a belföldi nemesítők számára az ízvilág is fontos szempont, mivel a magyar piacon nem lehet eladni az ízetlen gyümölcsöket, nyugaton viszont a szállíthatóságot vagy a polcállóságot tartják szem előtt.
Kasztovszky Zoltán elmondta, hogy a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. Európa legnagyobb csonthéjas génbankját gondozza, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Kutatóközpont (NAIK) tulajdonában álló ültetvény csaknem 2500 tételt őriz. A telephelyen minden fajtából vagy változatból 4 példányt nevelnek, a nemesített fajták 30-40 év után kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. A szakember egy-egy új fajta nemesítésének költségeit körülbelül 150 millió forintra becsülte.
Az igazgató szerint az Érden őrzött példányok begyűjtése több évig tartott, a munkát azonban érdemes volna folytatni, mivel nemcsak az országban, de a határon túl is lehetnek begyűjtésre érdemes gyümölcsfajok.
(MTI)